Kárpáti cigány nyelvjárás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

pájikeráv,palikeru,pálikeráv=köszönöm, wakera,wakeripe,rakira, raklen=beszéd,= beszélnek, hi-hin=van, kampel-kampol,kamp=kell,lacho/lácso/=jó,chaj,chei,chai,=lány,chavo,chav,=fiú,diwe diwes=nap,lacho diwe/diwesz/= jó napot,miri kala kava=enyém c.asszonyom, miro chavoro=enyém fiacskám, tikno,tikne,cikne,buka=kicsi, miri ciknjori chajori=enyém kicsike leányom,lavutári=muzsikus,trasztija=cimabalom, trasztuja=zongora,brugovo=bögö,thável=főz, rusel=hargszik,nyista,nishta,nyiko=semmi,ada diwe=mai nap, sarsal=hogy vagy?? lache stjom=jól vagyok, Sinto=latsche hum,sar dzhiwes= hogy élsz,te patyikeráv=köszöntelek, lacho diwes amre!!!!/D.G/

Köszönési módjuk:Laccho diwes(jó napot)LACHO DIWE, kálo sal(cigány vagy) hi- hin(van) kampel(kell) chaja(leányok) waker mange(mondd nekem) nyiko nane(sehol semmi) ill, nista, gizda- bárikeno(büszke) pálikeráv(köszönöm)PAJIKERÁV-PALIKERU(SINTI) thável(főz) bloka(ablak) tikno- buka(kicsi) miri chajori(enyém leányom) miro chavoro( enyám fiacsakám) hino(ő himnem) hinj(ő nőnem) hine(ők) balavas(szalonna) árminji(káposzta) szinti: palikerau(köszönöm) chai, chei mind két verzió(leány) mirrino(enyém himnem) mirrini(enyém nőnem) kamp(kell) sajnos -hazánkban- nem igen fogalkoztak úgy igazándiból a romungrók egykori nyelvjárásaival a szintók ás a paibánó dialektikákkal ,ezért nem tudják a romák a muzsikus-szegkovács- vályogvető - körhintás -kereskedésből csak részben élő romungrók ,hogy nekik is volt egy szép cigány nyelvük és él is a világban! pálikeráv sar me wakerdyom pisindyom adaj amiro wakeripe pa romungrika dilaletktika achen devleha kales !ande sveti!

Kifejezések a kárpáti cigány nyelvből, nyelvjárásokból hétköznapi használatokra minden napos beszéd: tudni kell e nyelvi formátumok dzh/dzs/ és ch/cs/ hanglejtésű dialektusok. Romungrika wakeripe. Létige:hi-hin,azaz: van. Vagyok: stjom,hum/sinti/. Cigány vagyok:me stjom kaloro, me hum sinto. Kell: kampel,na kamepel:nem kell.Oj:ő. pl:oj hi:ő van. Mig szlovákia és csehország területein a muzsikus cigányság igy modja(lavutari:muzsikus):hino chavo:ő fiú,joj hinji chaj:ő leány, jon hine lavutara:ők vannak muzsikusok.Njista, Njiko:mindkét verzió semmi. Van nekem: hi man, ill, man hin.Pl: Man hin romni:nekem van c. asszony./Cigány asszony megjelőlés a kálá kávvá szó is!!!Lacho diwe(s):jó napot!Lachi rati: jó estét! Te patikeraw:köszöntelek.Sar sal/szárszál/ ada diwe/adá diwe/: hogy vagy ma? Lache stjom/hum:sinti/ me palikeraw: jól vagyok köszönöm./sinti:palikerau:köszönöm. Kárpáti cigányok belső csoporti nevei külhonban:Romungró,romungrika, kaloro,kale, kales romes, sinti,sinto,serviko, servika,bashaldo,lavutari,lavutara,paibano,barikano. Megszólitások: Testvérem:MIRO phral, Nőnem: MIRI phenjori! A Kárpáti cigányság azaz a romungrók nyelvjárásai a beszédre a" waker" szót használják.pl: én beszélek, mondom: me wakeraw.Te beszélsz:tu wakeras,Ő beszél: hino/hmnem/jojhinji/nőnem/ wakerel, ők beszélnek: Hine wakeren.A cigányok beszélenek: o kala/kálá/ o roma wakeren.Igen: több kifejezési mód: oja, He, ehe, hojar. Mennyi: kichi/kicsi/ Kichori hi chasori:mennyi az idő . Mit főzől ma kérdő mondat:So tháwes te ada diwe miri kala kawa?/szo tháwes tu miri kálá kává adá diwe/sz/??/V: Me na kerawa njiko nanej mange love, ada diwe/s/nincsen pénz nem főzők ma. Rajkovo:"szinto" cigány gyerek "úrficska".Sár ta dzhiwen/szár tá dzsiven/: hogy éltek kérdő mondat tszámban: v: palikeraw lache: köszönöm jól.Kija dzhas/kija dzsász/:Hová mész?? Rosszul:erdyavone/ergyavone/Rossz:erdya/ergya/. Tikno, Buka mindkét esetben:kicsi . Pl: miro chavo hino tiknoro: enyém fiam kicsike. Volt:sinja/sinya/ lesz: ov,illetve:Hin les. holnap:taha,/táhá/ ill tosara/toszárá/.ari/ári/ wakerel:ki beszél. ári thovel:kitesz,ari wazdel:kiemel,uzharaw:/uzháráv/vár valakit.Odoj:ott, adaj :itt. Achen Devleha/acsen devlehá/ maradjtaok istennel!!amire wakeripe pa romungrika immar me dzhanawa bud kala na wakerel amiro than bares bida hi! Ekhvar dzhiwel ekh thakari ranhi joj hinji:Maria Terazia hinji tele pisinel :lavutara romungrika na kampel tumenge pa kala wakeripe, bud hine trasenas joj hinji Thakri ranhi pagel ole kalengero !Amire: me wakeraw irinaw tumenge andro baro svetos bachtale dromeha, bud- bud palikeraw me sar me phindzharaw bud lachi lavutarika andro baro sveto than bud laches wakeren amire chiba! Tumaro phral ekh lavutarengero romungro chavo:D.G. Laveskero diweske tumenge lacho diwe/s/ amire!!!