John Stuart Mill
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.
„Ahol nem létezik közös erő, ott nincs törvény; ahol nincs törvény, ott nincs igazságtalanság.” (Thomas Hobbes)
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. - Avignon, 1873.) angol filozófus.
Rousseau szerződéselmélete abból az előfeltevésből indul ki, hogy az igazságosság forrása az ember természete, s ez vezeti cselekvéseit. Mill az igazságosság őrzését nem tartja tisztának. Az igazságosság forrását az képezi, hogy a társadalom büntetni akarja azokat, akik nem tisztelik a szabályokat, s társadalom egyetlen szerepe a törvényes keret megalkotása, melyben a szabálysértőket büntetik; ily módon a társadalom csak arra jogosult, hogy megvédje magát és az egyéneket a törvénytelenségtől. Az egyén joga az, amit a társadalom véd a többiek igazságtalan beavatkozásaitól. Az igazságosság eszméjének mint viselkedési szabálynak erőteljesen morális jellege van, mert az egyének leszögeztek bizonyos erkölcsi elvárásokat, melyek sértetlen mozgásteret biztosítanak a személynek. A társadalom védi ezt a jogot a hasznosság és az általános jólét nevében. Az igazságosság az emberek jogait védi, az emberiség társas érzésein alapul és az általános hasznosságra törekszik. Az igazságosság vagy az egyének jogainak védelme indokolt, mert biztosítja a hatékonyságot és az előnyök növe1ését.
„Az igazságosság bizonyos erkölcsi szabályok osztályának a megnevezése, amelyek az emberek jólétének közvetlen előidézői, s betartásuk minden más életvezetési szabálynál kötelezőbb érvényű; és az a fogalom, amely az igazságosság eszméjének lényege - vagyis minden ember egyéni jogának fogalma - igényli és szentesíti ezt a kényszerítő erejű kötelességet.”
„Ismételjük át: az igazságosság eszméje két dolgot feltételez - egy viselkedési szabályt és egy olyan érzést, mely bünteti a szabálysértőt. Feltételezzük, hogy az előbbi az egész emberiség számára közös és a javát szolgálja. A másik (az érzés) annak a vágya, hogy a szabálysértő elnyerje büntetését.” (Mill: Utilitarizmus)
Based on work by 