Japán teaszertartás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A teaszertartás (茶の湯, csa-no-ju) helye a teaház, japán neve szukija (数寄屋).
Mérete: 4 és fél tatami (1 tatami kb. 90 x 1,80 cm).
Rikjú tanítása szerint:
- Meghívás: A vendéglátó megbeszélte a teamesterrel, hogy kiket szeretne meghívni. Ez legalább öt, maximum hét fő lehetett.
- Vendégek érkezése: A macsijában (町家 vagy 町屋) várakoznak a vendégek, akik fölkészülnek a ceremóniára.
- Belépés a teaházba: A szertartás kezdetét a teamester jelzi. Nesztelen léptekkel, mélyen meghajolva mennek be a teázóba. A mély meghajlást a teaház alacsony ajtaja is megköveteli. A vendégek meghajolnak az ikebana (生け花) előtt, majd csendben körülnéznek a teaházban: megszemlélik a tokonomát (床の間), végül adott jelre letelepednek a számukra kijelölt helyre.
- Teázás: A tea előtt könnyű süteményt kínálnak a vendégeknek. A teamester először bambuszseprűvel (mat-csa) a csészébe söpri a megfelelő mennyiségű teaport, majd a bambusz merőkanállal forró vizet mer rá. Ezt a seprűvel fölkeveri. Így kap egy csésze teasűrítményt. Ebből a sűrítményből önt a többi vendég csészéjébe, majd erre még forró vizet öntenek.
- Teaivás: A japánok nem ízesítik semmivel a teájukat. Három lassú kortyot ír elő a szabály, tilos felhörpinteni. Több csésze teát is el lehet fogyasztani egymás után, a mennyiség nincs meghatározva.
- Beszélgetés: Miután már nem isznak több teát, a vendégek csöndes társalgásba merülnek, aminek témája általában a teaház körül forog.
- Távozás: A teaszertartást a teamester által megadott jelre befejezik. A vendégek elbúcsúznak a házigazdától, majd zajtalan léptekkel távoznak.