Ismeretelmélet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás. A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Azt szeretné meghatározni, hogy mi a tudás, illetve, hogy mi a tudás megszerzésének legbiztonságosabb útja. Témájába a megismerés szubjektuma és objektuma egyaránt beletartozik.

[szerkesztés] Az ismeretelmélet témái

Ismereteket két forrásból szerezhetünk: a tapasztalatból (a posteriori) vagy az elme működése révén (a priori). Továbbá ismereteinket másik két osztályba sorolhatjuk, attól függően hogy bővítik ismereteinket (szintetikus igazságok), vagy inkább magyarázzák azokat (analitikus igazságok).

Akkor mondhatjuk valamiről, hogy tudjuk, ha e tudásunk igazolt. Napjainkban, az analitikus filozófia, mint fő irányzat nem azt vizsgálja, hogy hogyan szerzünk ismeretet, hanem inkább fogalmilag elemzi a megismerést.

Az ismeretelmélet egyik fő feladata, hogy megmondja, mikor igazolt egy hit, mikor mondhatjuk valamiről, hogy igazoltan tudjuk, hogy igaz vagy hamis. Általános sémája a következő:

S tudja, hogy P akkor és csakis akkor, ha

* P igaz

* S azt hiszi, hogy P igaz

* S igazoltan hiszi, hogy P

( Gettier szerint a fenti séma hamis, mert a feltételek nem elégségesek annak bizonyítására, hogy S tudja, hogy P.)

Gettier rövid cikke után számos kísérlet történt egy szükséges és elégséges feltételrendszer meghatározására, a vita ma is folyik, ld. Osiris, 2002.

Az analitikus ismeretelméletet mérsékelt empirizmus jellemzi, azaz az ismeret legfőbb forrásának a tapasztalatot tekinti, azonban nem zárja ki, hogy van nemcsak a tapasztalatból származó ismeret, azonban ezek köre nagyon szűk. A fogalomalkotást kreatív, szabad tevékenységnek tekinti, a fogalmaink nem vezethetők vissza érzéki benyomásokra.

Tökéletes bizonyosságot a tudás terén nem érhetünk el (fallibilizmus). Az ismeretelméleti vizsgálodásoknak három fő kérdésköre van:

A tudás
Az érzékelés
A szkepticizmus

[szerkesztés] A tudás

A filozófusok általában háromféle tudást különböztetnek meg:

ismertség általi tudás (valamely személy ill. esemény ismerete);
képesség tudás (pl. valamely nyelv megtanulásának a képessége);
propozicionális tudás (olyan helyzetek, amelyre vonatkozólag lehetnek ismereteink, pl. lehet ismeretünk arról, hogy az asztalon van egy csésze).

[szerkesztés] Az érzékelés

Az érzékelés öt érzékszervünk – látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés – valamelyikének a használata. Ezeken keresztül ismerkedünk meg a világgal, rajtuk keresztül teszünk szert tudásra.

Az érzékelés aktusa két összetevőből áll: az érzékelt tárgyból, illetve ezeknek a tárgyaknak az érzékeléséből.

[szerkesztés] A szkepticizmus

A szkeptikus olyan valaki, aki kételkedik mindenféle tudásban addig, amíg nem szerez megfelelő bizonyosságot róla.

[szerkesztés] Hivatkozások

Edmund Gettier: Is Justified True Belief Knowledge? in Analysis, v. 23. Available at http://www.ditext.com/gettier/gettier.html
"Mikor igazolt egy hit? : ismeretelméleti szöveggyűjtemény", Budapest, Osiris, 2002.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tud%C3%A1s"