I. Mahmud
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Mahmud (1696. augusztus 2. - 1754. december 13.) az Oszmán Birodalom szultánja volt 1730-tól haláláig.
A Halil pasa által szervezett felkelés juttatta a trónra. Mahmud azzal kezdte az uralkodását, hogy megnyerte magának a janicsárokat és megölette Halil pasát. Uralkodása további részét a perzsiai és oroszországi háború dominálja. A törököknek sikerült megtartaniuk Bagdadot, de elvesztették Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát.
Az orosz háború nagyrészben a Krímben és a Duna-menti fejedelemségek közelében (Oláhország és Moldva) játszódott le. Az oroszok hadvezére, Von Munnich elterelte a tatár seregeket, majd átkelve a Dnyeszteren elfoglalta Besszarábiát. Az oszmánok visszafoglalták Nándorfehérvárt és Szerbiát.
Mahmud nem volt gyenge személyiség, mégis a vezetés főbb részét átruházta vezíreire, ő maga pedig verseket írt ideje legnagyobb részében.
Előde: | I. Mahmud | Utóda: | |
III. Ahmed | 1730 - 1754 | III. Oszmán | |
1703 - 1730 | Oszmán Birodalom | 1754 - 1757 |