Ió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ió a görög mitológiában Inakhosz Argoszi király leánya. Mint az ókori világ sok hercegnője, Ió is elbűvölte szépségével Zeuszt, aki egyszer úgy határozott: elcsábítja a leányt. Azon az éjszakán sötét felhőket borított az égre, hogy elrejtse szerelmes éjszakáját az irigykedő Héra elől. Azonban az istennő sejtette, hogy miben mesterkedik férje, így haragjával üldözni kezdte Iót. Zeusz megsajnálta kedvesét, és hogy elrejtse felesége dühe elől, fehér üszővé változtatta őt. Héra egy ideig nem találta a leányt, azonban később rájött a trükkre, és ajándékul elkérte Zeusztól a fehér üszőt. Zeusz nem utasíthatta vissza felesége kérését, így aztán Ió Héra tulajdona lett, aki megbízta a százszemű Argoszt, hogy őrizze a tehenet. Hermész azonban Zeusz parancsára megölte a százszemű óriást, és megszöktette Iót. Héra a tehén alakban maradt hercegnőt is megtalálta a halandók világában, és hogy kínozza a lányt, büntetésül egy bögölyt küldött rá, hogy csípje amerre csak jár. Azóta bosszantja a teheneket a bögöly. Ió szenvedett a kis állattól, és egész Hellászt bebarangolta, hogy megmeneküljön csípős kísérőjétől.
Útja során találkozott a Kaukázusban raboskodó Prométheusszal is, aki megnyugtatta a nekibúsult hercegnőt, és elmondta neki a jövendőt. Prométheusz azt mesélte Iónak, hogy ha Egyiptomba megy, ott már Héra nem fogja bántani, mert az Zeusznak szentelt föld. A tengerpartot, ahol átrohan, Ióniának fogják elnevezni róla, azt a tengerszorost pedig, ahol Európából Ázsiába kel át pedig Boszporosznak, azaz Tehén-gázlónak. A Nílushoz érve visszanyeri emberi alakját, és a főistentől fiút fog szülni, akinek leszármazottjai között lesz Héraklész is, aki majd magát Prométheuszt is megszabadítja láncaitól. Az öreg titánnak ezért is állt érdekében segíteni Iónak. Az argoszi hercegnő megfogadta Prométheusz tanácsát és Egyiptomba ment, ahol valóban visszakapta emberi alakját, és megszülte Epaphoszt.
[szerkesztés] Lásd még
- Io, Jupiter egyik holdja
Based on work by 