Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Hermione Granger - Wikipédia

Hermione Granger

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hermione Jane Granger (kitalált születése napja 1979. szeptember 19.) szereplő J. K. Rowling Harry Potter univerzumában. Karakterét Emma Watson személyesíti meg a filmekben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A karakter háttere

Hermione a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola diákja, a Griffendél ház tagja, az iskola éltanulója. Karakterként ő a sorozat női főszereplője, Harry Potter és Ron Weasley mellett ő a harmadik legfontosabb karakter. A főszereplők között ő testesíti meg a józan észt és a logikát.

Hermione mugli származású, szülei "közönséges fogorvosok". Nem sok szó esik róluk a könyvben, Rowling szerint furcsállják lányuk boszorkányságát, de büszkék is rá. Hermione egyke, Rowling eredetileg "tervezett" számára egy fiatalabb húgot, azonban mivel már túlságosan előre járt a történetben, inkább kihagyta.

Hermione családneve eredetileg Puckle lett volna, Rowling azonban megváltoztatta, mivel keresztneve is eléggé szokatlan. Rowling enyhe gúnyból adta a "Hermione" nevet karakterének, saját állítása szerint ezzel állított görbe tükröt a fontoskodó brit orvosok elé, akik puszta különcségből szokatlan neveket adnak gyermekeiknek. A Hermione név a görög Hermész női alakja. Hermione a mitológiában Heléna és Meneláosz spártai király lánya. Mivel Rowling sok nevet a görög, latin és ír mitológiából vesz, ez utóbbi sem lehet véletlen.

Hermione jellegzetes külső vonása hosszú, kusza haja, valamint az első négy könyvben előreálló metszőfogai. A negyedik könyvben Hermione varázslattal kisebbítette fogait. Rowling ezt a tettet egyfajta belső kibontakozásnak tulajdonítja.


[szerkesztés] Hermione a könyvekben

[szerkesztés] Harry Potter és a bölcsek köve

Az első könyvben Hermionét fontoskodónak és okoskodónak ismerjük meg. Harry és Ron a Roxfort Expresszen találkoznak vele, mikor a lány Neville Longbottom elveszett varangyát keresi. Hermione magányos, Ron rendszeresen kigúnyolja, Hermione emiatt az egyik vécében zokog. Mikor azonban rátámad egy Troll, melyet a Voldemort által megszállt Mógus professzor engedett szabadon, Harry és Ron a lány segítségére siett. Ekkor fűződik barátság a három gyerek között. Hermione tudása a könyv végkifejletében létfontosságú, mikor felismeri az ördöghurok növényt és egyes egyedül legyőzi, megmentve ezzel barátait.

[szerkesztés] Harry Potter és a Titkok Kamrája

A második könyvben Hermione rajongói szerelmet táplál Gildreoy Lockhart iránt. érzelmei azonban nem homályosítják el eszét, képes elkészíteni a Százfűlé Főzetet, mely a hatodéves tananyag része. Hermione megfejti a diákokat megtámadó baziliszkusz titkát, azonban súlyosan megsebesül, a szörnyeteg hatalma kővé változtatja. A kezében tartott jegyzeteket elolvasva azonban Harry képes lesz eljutni a Titkok Kamrájába, hogy leszámoljon Mardekár Malazár szörnyetegével.

[szerkesztés] Harry Potter és az azkabani fogoly

A harmadik könyvben Hermione minden lehetséges tantárgyat fölvesz, ezért a Mágiaügyi Minisztérium engedélyével egy időnyerőt, egy kézi időgépet kap, hogy eljuthasson minden órára. Később segít Hagridnek, hogy jogi úton mentsék meg Csikócsőr, a hippogriff életét. Közben összezörren Sybill Trelawney jóslástan professzorral, mivel nem hisz a professzor módszereiben, és dühös szóváltás után elhagyja a kurzust. A végkifejletben az időnyerőt használva Harryvel három órát visszautazik az időben, hogy megmentsék Csikócsőrt és az ártatlanul elítélt Sirius Blacket.

[szerkesztés] Harry Potter és a Tűz Serlege

A negyedik könyvben Hermione megalapítja a "Manók Alkotmányos Jogaiért Országos Mozgalom" (röviden M.A.J.O.M.) nevű, egyszemélyes szervezetét a házimanók érdekeinek védelméért, noha senki sem veszi komolyan. Később Viktor Krum partnereként vesz részt a karácsonyi bálon. Rita Vitrol, a Reggeli Próféta újságírónője szerelmi háromszöget feltételez Hermione, Krum és Harry között, azonban ez nem igaz. Hermionét mégis sok támadásnak teszi ki ezzel. A könyv végén Hermione leleplezi Vitrolt, mint illegális animágust, így oldva meg a problémát.

[szerkesztés] Harry Potter és a Főnix Rendje

Az ötödik könyv elején Hermione a Grimmauld tér 12-es házában, Sirius szüleinek kúriáján tartózkodik barátaival és a Főnix Rendjének tagjaival. Roxfortba visszatérve prefektus lesz, illetve megismeri Luna Lovegoodot, önnön "antitézisét". Később tagja lesz a Harry vezette Dumbledore Seregének, ahol - természetesen - ő a legjobb tanítvány. Miközben a hivatalos szervek tagadják Voldemort visszatérését, Hermione ráveszi Rita Vitrolt, hogy írjon egy cikket Luna apjának újságjába. Bár az újság maga igencsak szenzációhajhász és az emberek általában nem veszik komolyan, a Harryvel készített riport a Sötét Nagyúr visszatéréséről óriási siker lesz. Később Hagrid Hermione és Harry gondoskodására bízza féltestvérét, az óriás Grópot, aki majd megvédi őket az ellenséges kentauroktól. A végkifejletben Hermione megküzd a Halálfalókkal a Mágiaügi Minisztériumban. Súlyosan megsérül a csatában, de végül felgyógyul.

[szerkesztés] Harry Potter és a Félvér Herceg

A hatodik könyvben Hermione már a záróvizsgákat előkészítő kurzusokra jár. Tagja a Horatius Lumplsuck vezette bájitaltan szemináriumoknak. Életében először történik meg vele, hogy valaki jobb nála valamiben, Harry ugyanis a Félvér Herceg által kiegészített tankönyv utasításait követve mindig jobb eredményeket produkál. Hermione veszélyesnek tartja a könyvet. Az év folyamán Hermione és Ron között kialakulni látszik valami, azonban a kölcsönös féltékenység megakadályozza egy komolyabb kapcsolat kialakulását. A végkifejletkor Hermione egyike a keveseknek, akik a DS-ből válaszolnak a hívásra és megküzdenek a Roxfortot elözönlő Halálfalókkal. A könyv végén, mikor Harry megesküszik, hogy bejárja a világot Voldemort Horcruxaiért, Hermione és Ron megfogadják, hogy vele tartanak. -Hermione varázspálcája: szőlőfából készült sárkány szív izomhurjával.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu