Helsinki Záróokmány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Helsinki Záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975 augusztus 1-jén aláírt dokumentum.
Az EBEÉ első, Helsinkiben megtartott konferenciáján 35 ország által aláírt okmány nem szerződés, hanem politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazó egyezmény. A dokumentum három fő kérdéskörre (kosárra) oszlik:
- Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések.
- Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén.
- Együttműködés humanitárius és egyéb területeken (emberi jogok néven vált ismertté ez a kosár)
Az első kosár tartalmazta a részt vevő tagállamok egymás közti kapcsolatait, illetve a tagállamok és állampolgárai közötti viszonyt szabályozó 10 alapelvet, más néven helsinki dekalógot.
- Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása.
- Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől.
- A határok sérthetetlensége.
- Az államok területi integritása.
- A viták békés rendezése.
- A belügyekbe való be nem avatkozás.
- Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát.
- A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga.
- Az államok közötti együttműködés.
- A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.
Az EBÉE-t, illetve annak 1975 és 1990 között megtartott találkozóit nevezik helsinki folyamatnak, amelyeken többek között politikai normákat dolgoztak ki az emberi és kisebbségi jogok területén, illetve fegyverzetkorlátozási megállapodások (lásd CFE) születtek.
A Helsinki mozgalom a Helsinki Záróokmány (1975) aláírása után bontakozott ki a Szovjetunióban: a Moszkvai Helsinki Csoport 1976-ban azzal a céllal jött létre, hogy nyomon kövesse, illetve számon kérje a szovjet kormányon a Záróokmányban foglalt jogok érvényesülését. A csoport tagjait, Jurij Orlovot, Ludmilla Alekszejevát, és társaikat bebörtönözték, majd az ország elhagyására kényszerítették. Kezdeményezésük nyomán 1978-ban az Egyesült Államokban alakult meg a Helsinki Watch (Helsinki Jogőr), amely valamennyi aláíró országban (európai országok, USA, Kanada) figyelemmel kísérte az emberi jogok érvényesülését. Ezt követően sorra alakultak a Helsinki bizottságok Nyugat-Európában, majd Kelet- és Közép-Európa, illetve a volt Szovjetunió országaiban. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége 1983-ban kezdte meg működését Bécsben. A magyar demokratikus ellenzék a nyolcvanas évek eleje óta kapcsolatban ált a Helsinki mozgalommal, mindenekelőtt az amerikai Helsinki Watch-csal. A Magyar Helsinki Bizottság hivatalosan 1989. májusában alakult meg.
Based on work by 