Harsány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Miskolci |
| Rang | község
|
| Terület | 36,54 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3555 |
| Körzethívószám | 46 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a miskolci agglomerációban, közúton 11 kilométerre délre a megyeszékhelytől.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Településtörténet
A falu néveredete:
Nagy valószínűséggel, 11.század végén, 12.század elején, a magyar "hárs, hársfa" főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. A település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka.
A címerről:
Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta V alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.
A falu története a régmúlttól 1945-ig:
A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, ezek a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település : oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. Az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. 1517-ben Luther Márton elindította a német-római birodalomban a reformációt. A reformáció tanításai eljutottak e vidékre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban. Mint ahogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből tudjuk, az egri vár védői 1552-ben hősiesen megvédték a várat a törökkel szemben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy 1596-ban Eger-vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel, Mezőkeresztes határában vívták. A három napos ütközetben, a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után, majd száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török hódoltsági terület, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a "harácsot". A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. 1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követ üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt. 1831-ben és 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait. 1914 az I. világháború kitörése. Július 13.-án este érkezik el Harsányba, az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor, számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az õ emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19.-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken. A II. világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc orosz megszállása után az orosz csapatok átvonulási területe. A falut 1944.november 14-én adták fel a német csapatok. A környéken dúló harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük a volt Szovjetunió területén halt hősi halált. 1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.
(Forrás a Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója)
[szerkesztés] Fontosabb események 1945-tõl napjainkig.
A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptembere készült el. A vezetékes ivóvíz hálózat az 1980-as évek végére épült ki mindenhol. Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adták át. A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2004 májusától működik a Teleház. A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.
[szerkesztés] Harsány község civil szervezetei
Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért Oktatási Alapítvány [1]
Gyermekmosoly Óvodai Alapítvány [2]
Kék Nefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Egyesület [3]
Harsányi Polgárőr Egyesüle [4]
Harsányi Football Club [5]
[szerkesztés] Testvértelepülése
- [[Aldersbach][6]] (Németország)
1994. július 29.-én testvér települési kapcsolatok létesültek a németországi Aldersbach városával.
[szerkesztés] Fontosabb címek, telefonszámok
Polgármesteri Hivatal: 3555.Harsány, Kossuth u. 65 Tel: 46/592-200; 46/392-410 Fax: 46/392-304[7]
Háziorvosi rendelő: 3555.Harsány, Kossuth u. 45. Tel: 46/392-390[8]
Házi szociális gondozó: Polgármesteri Hivatal 3555.Harsány, Kossuth u. 67[9]
Családsegítő szolgálat - Gyermekjóléti szolgálat: 3555.Harsány, Kossuth út 80. Tel: 46/592-200 12-es mellék[10]
Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola: 3555.Harsány, Munkácsy u. 2. Tel: 46/392-324[11]
Napközi otthonos óvoda: 3555.Harsány, Munkácsy u. 4 Tel: 46/392-410 16-os mellék[12]
Katolikus templom és plébánia hivatal: 3555.Harsány, Béke u. 20. Tel: 46/392-396[13]
Református templom és parókia: 3555.Harsány, Arany János u. 4. Tel: 46/392-493[14]
[szerkesztés] Környező települések
Bükkaranyos (kb. 5 km), Kisgyőr (9 km), Vatta (8 km), a legközelebbi város: Emőd (10 km), a megyeszékhely - Miskolc (18km).
Based on work by 