Gyalu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) községközpont a mai Romániában Kolozs megyében. Hidegszamos és Melegszamos tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei

[szerkesztés] Fekvése

Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből eredeztetik.

[szerkesztés] Története

A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített. Várát a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet élvezett. 1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát Izabella királyné. 1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthori Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban Mihály vajda foglalta el és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották. 1861-ben tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-ben jelentősen átalakították. 1910-ben 2972 lakosából 1773 román és 1144 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7966 lakosából 6748 román, 877 magyar és 341 cigány volt.