User:Godson/Koevolúció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Azaz fejlődés kölcsönös egymásra hatásból.
Ha már mindent jobban tudsz: szerkessz Wikipédiát!
Ha tanulni is szeretnél: Nullextrakadémia
Feedback. Ami nélkül nincs szabályozás. (ez itten egy reklámszlogenre emlékeztetó karaktersor...:)
[szerkesztés] Invitáló czédula
Kedves wikipédista társaim!
Kilenc hónap alatt össze lehet hozni, és meg is lehet szülni egy embergyereket. Tizenegy hónap alatt már egy elefántbébi is elkészül. Én meg majd tíz hónapja szerkesztem már itt a Wikipédiát, de akárhogy is vajúdok, még egérkék se nagyon akarnak előbúni.
Tíz hónap után ma jöttem rá, miért. Tartanak a görbekarmú, csúnyaszemű, lesben lapuló EZektől.
Mer ezek ilyen gyáva egérkék. Élni akarják a maguk kis egéréletét, amíg csak lehet - és minden ellenkező híreszteléssel szemben nem az a céljuk és hivatásuk, hogy a lehető legsürgősebben macskaeledellé váljanak.
Kevésbé költőien: ki a fene fog olyan helyen valamirevaló alkotást létrehozni, ahol az első jöttment éhenkórász nick nemcsak hogy büntetlenül szétbarmolhatja a művet, hanem bátran meg is köpködheti, és minderre még büszke is lehet, mert kifejezetten erre fűtögetik a „közösségben” bambán megtűrt élősdi senkiháziktól ellesett „sikerreceptek”?
A Wikipédia nagy csinnadrattával lapátol - de nem hegyet épít, hanem gödröt ás. Sírgödröt – saját sírját. Meg persze azokét is, akik többé-kevésbé részei a Wikipédiának.
Sok erőpocsékoló és embernyúzó mutatványnak lehettem már részese hol kényszeredetten, hol bárgyúságból, de ennyire reménytelenül meddő vállalkozással azért soha korábban nem kerültem ilyen bensőséges kapcsolatba. Igazán még most, tízhónapi intenzív vizsgálódás után se tudom felfogni, hogy egy ennyire elfuserált „kezdeményezés” hogyan képes ilyen hosszasan ellébecolni, de talán a „virtuális tér” még mindig igencsak gyérecske népességével, és így a valamirevaló verseny hiányával magyarázható, hogy a Wikipédia nevű szellemi torzszülemény napra nap tovább szedheti áldozatait. Legtöbbünknek csak az idejét rabolja – de a tíz hónap alatt azért láthattam néhány gorombább karambolt is. Lehet, hogy egyedül én érzekelem úgy, hogy a Wikipédiába belesodródó és a „szerkesztésben” tartósabban benneragadó felhasználónevek – az EZek – az idő múlásával egyre durvábbá, érzeketlenebbé, erőszakosabbá, egyszóval gonoszabbá válnak. De az is lehet, hogy többen is így látjuk – csak éppen nem merjük elég hangosan és világosan kimondani.
Elfáradtam. Tíz hónapja szinte minden nap töltöttem itt valamennyi időt – és nagyon sokszor szinte az egész napomat itt töltöttem. Megérte vajon? Ha hátrafelé nézek, akkor azt kell mondanom: baromság volt ebbe a feneketlen étvágyú emberdarálóba ennyi jobb sorsra érdemes energiát beleönteni. Ha előre tekintek, akkor azt mondom: lehet értelmesen hasznosítani az itt szerzett tapasztalatokat.
Talán még itt, a Wikipédián is.
A Nullextrakadémián viszont biztosan.
Lassan negyedik éve gyűjtögetem az alapanyagot és az ötleteket egy igazán ütős dísznövénybolt kialakításához. A négy év leginkább lehangoló (vagy leginkább felvillanyozó...) tapasztalata az az elementáris maradiság, korlátoltság és megrettenés volt, ami a kollégák többségéből előbukott a terveim láttán. Megmagyaráztam, sőt mentegettem is a dolgot magamban azzal, hogy az átlagéletkoruk bezony meghaladja ez én negyvenakármennyimet, hát természetes is, hogy ódzkodnak már a gyökeresen újtól. Na majd az ifjúság! - mondok, és valahogy ilyenformán keveredtem az internetre, és ott hamarosan a Wikipédiára is. Jó alaposan körülszimatolgattam (öreg patkány nem ront ajtóstul a spájzba...), de ahhoz, hogy igazán megtapasztaljam, mit is lehet vele kezdeni, végül csak bele kellett másznom.
Leírhatatlan döbbenetemre a kortársaimnál is maradibb, korlátoltabb és rettegőbb közegbe csöppentem.
Ősz elejéig még a boltkialakítás, üzletépítés, társulattoborzás kötötte le leginkább a figyelmemet. De jöttek a „sajnálatos szeptemberi események”, amik októberre még inkább fölfúvódtak, és azóta is csak tapossuk a magunk alá csinált szellemi sarat, egyre elvakultabban, butábban és céltalanul. És ez a dacos „jusztse-köd” szépen befolyt az addig se túl tiszta és emelkedett légkörű Wikipédiába is, és egyre terjed-vastagszik, és lassan-lassan teljesen elborít bennünket.
A legenda szerint Liska Tibor vágta egyszer Kornai János szemébe: méricskélhetjük, hogy a szar még csak a hasunkig ér-e, vagy már a szánkig, de közben azért azon is kéne gondolkodni, hogyan másszunk ki belőle. Mindig sokra tartottam Liska lényeglátó egyenességét, ezért sok-sok mások mellett tőle is igyekeztem ellesni az ellesésre érdemes módszereket. Hogy személyesen sose láttam-hallottam, és neki meg aztán végképp fogalma se volt az én létemről és lesekedésemről? Mellékkérdés: ő igyekezett úgy viselkedni, hogy lehessen és érdemes legyen tőle tanulni, én meg igyekeztem élni ezzel a lehetőséggel. És persze Kornai legfontosabbnak tűnő gondolatait is igyekeztem kihámozni azokból az írásaiból, amelyekből hámozhattam...
Liska Tibor is, Kornai János is szerepel a magyar nyelvű Wikipédiában. Még csak azt se mondhatom, hogy wikipédista mérték szerint ócska szócikkek szólnak róluk. Mindkettőnek van eleje-közepe-vége, minkettő mentes (free...) minden ócsársablontól, mindkettő szépen be van kategóórizálva a helyére. Egyik szócikknek sincs összehányva a laptörténete és a vitalapja – és egyikről sem tudjuk, hogy öten, tízen, vagy kétszázan olvasták-e el eddig.
A két cikk között mégis alapvető különbség van: az egyik a Kornai János nevű közgazdászról szól, a másik a Liska Tibor nevű emberről. Kornai közgazdászról olyasvalaki írt, aki a közgazdászt akarta, merte és tudta megmutatni; Liska emberről meg olyasvalaki, aki az embert akarta, merte és tudta megmutatni. Nem egy EZt, hanem ŐT. A laptörténetből nem nagy kunszt kiolvasni: minden bizonnyal ifjabb Liska Tibor.
A Wikipédia minden jóra törekvő igyekezetet felőrlő alapbaja a meghatározatlanság. A Wikipédia ugyanis nem termett, hanem csinált dolog. Nem a környezet termelte ki, nem az emberek kívánságai, vágyai hozták létre, henem két mindenképpen nagyjóttennni szándékozó népboldogító jenki barkácsolta össze. Logikusan olyanná formálták, hogy minél több mindenáron nagyjótteni szándékozó barkácsolót vonzzon. Tömören: ahogy minden élő, ők is önmagukat akarták szaporítani. Csakhogy: minden élő rendszerben kivédhetelenül működik az alapítói hatás. Egy nagy és változatos sokaságból egy kicsiny szeletkét kimetszve szinte biztos, hogy a szeletkébe nem kerül be minden olyan tulajdonság, amely a nagy egészben megvan. Minél kisebb a szeletke a tortához képest, annál kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy a mintánkról hűen leolvastóak a nagy egész jellemzői. Két amerikai ürge összekalapált egy szabályrendszert, és erről azt állították, hogy ezzel a szabályrendszerrel elő lehet állítani egy szabadon másolható tartalmú, teljes és pontos lexikont/enciklopédiát, amely felöleli az emberiség minden felölelésre és közreadásra érdemleges imeretét.
Tömény világmegváltó idealizmus: ha mindenki olyan lenne és azt csinálná, amit én, mennyivel jobb lenne a világ! Nos, a világ maradt olyan, amilyen eddig is volt, viszont valóban sikerült összetrombitálni néhány tízezer mindenáron nagyjótteni akaró kultúrbarkácsolót. Sanger elég hamar rájött, hogy nem egészen ilyen lovat akart, és gyorsan faképnél hagyta a pénzesebb foundert, de négy évébe telt, mire el tudott indítani egy szerinte javított változatot. A Citizendium valóban kiküszöbölni látszik a Wikipédia néhány gyógyíthatatlan születési rendellenességét, de valószínűleg a ló túlsó oldalán teszi ezt: emez a parttalan amatőrizmusban fulladozik, amaz meg az állig gombolt szakmaiságban alig kap levegőt.
Mi lenne, ha mi, e pillanatban éppen ezt a szöveget olvasó magyarok is elhinnénk egyszer, hogy ránk is vethet azért egy vigyort a szerencse? (Egy Grint már kaptunk tőle...) Mi lenne, ha képesek lennénk egyszer felfogni, hogy nincs egyedüli legjobb, de vannak jók és vannak pocsékak, és amíg egyértelműen el nem dől, hogy melyikből melyik lesz, addig legcélszerűbb mindegyikbe beszállni valamennyivel? Aztán menetközben persze észen lenni, és kellő rugalmassággal tologatni hol ide többet, hol oda kevesebbet.
Mi lenne, ha felmásznánk a kétfelül is leterhelt, és így éppen most megmászhatónak tűnő ló tetejére, és kezünkbe vennénk a gyeplőt? Mi kellene ehhez, mondjátok?
Leginkább az, hogy fölismerjük, hol is a ló közepe.
A wikivakkantó elméleti előadás után a lóközéphatározási gyakorlatra szíveskedjetek átfáradni a Nullextrakadémiára!
Ott a puszta téren és némi bánatosra száradt falevélen túl szinte semmi sincs. Ami hasznos mégis akad, azért itt és most is hála azoknak a bátor úttörőknek, akik vállalták az előőrs szerepét. Éles túlélési terepgyakorlathoz illő felszerelést és elszántságot öltsön tehát az, aki nem rest és nem átall beszállni a musztángbetörésbe.
A zsákmányt a Wikipédia kajtatja föl. De csak a Nullextrakadémián lehet megtanulni, hogyan érjük utol és kaparintsuk meg.
Itt láttam néhányszáz EZ-maskarát. Ott emberekkel kívánok együttműködni, akiknek van nevük és arcuk.
Ja: eszem ágában sincs önként kivonulni onnan, ahol már egyszer megvettem a lábamat. A hangsúlyt mostantól kezve átteszem a Nullextrára, de természetesen itt meg-meg fogok időnként jelenni, és belekotorászok ebbe meg amabba. Azaz: szabadon szerkesztek mindaddig, amíg az én szabadságom másokét nem korlátozza.
Vagy másoké az enyémet. Ez is benne van a pakliban...:)
A Nagy Decemberi Díjesőt nem szeretném cinikus kibici jelenlétemmel elrontani, úgyhogy most elhúzok flamózni. Ünnepeljetek jót, este azért majd benézek!
--Vértesi Rudolf fóruma 2006. december 15., 14:07 (CET)
