Garamszécs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Garamszécs (1889-ig Polonka, szlovákul Polomka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
2001-ben 3250 lakosából 3185 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Breznóbányától 18 km-re keletre, a Garam jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 14. században pásztornépek betelepítésével keletkezett. Első írásos említése 1525-ből származik. 1678-ban a murányi váruradalom leggazdagabb települése volt, ezért 16 évi használatra az esztergomi káptalannak adták. A 19. század elejére a faluban kiterjedt állattartás folyt, lakói emellett famegmunkálással, zsindelykészítéssel foglalkoztak. 1910-ben 3119 lakosából 2780 szlovák és 286 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt 1944 novemberében angolszász katonai misszió érkezett a község területére, akiket a németek elfogtak és a mauthauseni koncentrációs táborba deportáltak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1696-ban épült korabarokk stílusban. Építtetője gróf Wesselényi Ferenc volt. Oltárképe 1847-ben készült, korabarokk szószéke 17. századi.
- A Koháry-kastély 1768-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- A községhez tartozó Hámor nevű telepen született 1914. szeptember 29-én Michal Chudík szlovák író, politikus.
Based on work by 