Gaál Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gaál Sándor (Gogánváralja (ma Románia), 1885. október 4. - Románia, Csernát, 1972. július 28.) magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója.
[szerkesztés] Munkássága
Egyetemi tanulmányait 1908-ban a bécsi Hadmérnöki Akadémián végezte, majd később hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván műszaki vállalaton alapított másodmagával. A két világháború közötti időszakban Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutakat. 1929-ben elküldte a Die Kaskadenröche. Ein Beitrag zum Problem der Atomkernzerstrümmerung (A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához) című tudományos értekezletét a Zeitschrift für Physik fizikai szaklaphoz. A folyóirat iktatta a dolgozatot 1929. május 6-i időponttal, majd egy hónappal később visszaküldték Gaálnak, hogy a témát már 1928-ban Rolf Wideröe már megoldotta. A szerkesztőség azonban tévedett. Wideröe nem a ciklotron, hanem a lineáris gyorsító elvét ismerte fel, ezért Gaál Sándor felismerése eredetinek tekinthető.
Később azonban tőle függetlenül Ernest Lawrence megoldotta ugyanezt. Gaál Sándor tanulmánya az 1950-es években Teofil Vescannak, a Bolyai Tudományegyetem professzorának kezébe került, aki egy publikációjában közölte, hogy Gaál a ciklotron elvét Lawrence előtt ismerte fel [1]. Gaál szerepe azonban máig olyannyira ismeretlen maradt a világban, hogy a szakirodalom és a lexikonok zöme Lawrence-t tartja a ciklotron felfedezőjének.
Gaál a relativitás elméletének igazolásával foglalkozott, a Lineáris áthelyeződés fizikai jellemzői című tanulmányában pedig annak bizonyításán tevékenykedett, amiben a Lorentz-transzformáció független a relativitáselvtől.
A II. világháború után Alsócsernáton helységbe költözött. 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Helyiipari Váll. mérnökeként dolgozott, és mellette tanított. Egy szakiskola lomtárszerű helységében élt nagy szegénységben. 1961-ben univerzális forgódugattyús készülékére szabadalmi oltalmat kapott. Kéziratos hagyatéka részben a sepsiszentgyörgyi megyei múzeumban, részben a csernátoni falumúzeumban, valamint Nagybányán található.
[szerkesztés] Források
- ↑ Ormós Zsigmond hagyatéka, Honismeret, 2000/6
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Nobel-díjas Magyarok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2003
- mek.hu
- Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola