Francia nyelvtan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Kiejtés
| Magyartól eltérő hangok kiejtése | |
| au, eau | o: (ó) |
| c | (nem i,y,e előtt) k (k) |
| (i,y,e előtt) s (sz) | |
| ç | s (sz) |
| ch | ∫ (s) |
| e | (szó végén) néma |
| (hangsúlytalan szótagban) ə (ö) | |
| (hangsúlyos szótagban) ε (e) | |
| eu | Ø (ő) |
| g | (nem i,y,e előtt) g (g) |
| (i,y,e előtt) ž (zs) | |
| j | ž (zs) |
| ou | u (u) |
| s | s (sz) |
| u | y (ü) |
A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyeznek a magyar betűkéivel. Azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot.
A szó végi mássalhangzó (r, l, m, n kivételével) mindig néma. Kivétel a szabály alól pár gyakran használt szó (pl.: oeuf, tous).
Illetve még akkor lehet szó a szóvégi mássalhangzó kiejtéséről, ha az azt követő szó magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődik. Ez a jelenség a hangkötés. Hehezetes h kiejtésében szintén néma, de nem engedi a hangkötést, illetve a hangkiesést (pl.: la Hongrie, le héro). A hangkötés során a z, s, x betú z-nek, a t d-nek, az f v-nek ejtendő.
Kötelező a hangkötés:
- személyes névmás és ige között
- névelő vagy birtokos névmás és főnév között
- elől álló melléknév és főnév között
- előljárószó és az azt követő szó között
Tilos a hangkötés:
- az et (és) kötőszó között
A hangkiesés egy írásban jelölt hangtörvény, mely során magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődő szó előtti e-re végződő, vagy la névmásból vagy kötőszóból az utolsó betű eltűnik, és helyette aposztróf (') kerül leírásra. (pl.: j'attends, qu'est-ce qu'il fait)
[szerkesztés] Főnév
| Főnév nemét egyértelműsítő képzők |
| Hímnemű: -ment, -age, -isme |
| Nőnemű: -tion, -sion |
Minden főnevnek van neme, vagy hím-, vagy nőnemű. A személyre vonatkozó főnevek nem általában megegyezik a mutatott személy nevével.
Végződésük alapján csak ritkán dönthető el egy főnévről, hogy milyen nemű. Ám pár elvont fogalom képzője meghatározza a szó nemét.
A legtöbb főnév többesszámba tehető, amelynek jele a főnév végi -s betű.
A szabálytól eltér:
- s, x, z betűre végződő szavak többesszáma megegyezik az egyesszám alakjával
- általában az -al végű főnevek az -aux többesszámú végződést kapják
- az -eau, -au, -eu végű főnevek -s helyett -x végződést kapnak.
[szerkesztés] Elöljárószavak
A főneveket általában valamilyen elöljárószó előzi meg. Ez lehet névelő, birtokos vagy mutató elöljárószó.
[szerkesztés] Névelők
A francia nyelvben határozott, határozatlan és anyagnévelőt különböztetünk meg. A két előbbit nagyjából a magyar nyelvben szokásos módon használjuk.
Az anyagnévelőt megszámlálhatatlan főnevek előtt használjuk.
Az egyes névelők:
| Nem | Határozott névelő | Határozatlan névelő | Anyagnévelő |
| Hímnem | le, l’ | un | du, de l’ |
| Nőnem | la, l’ | une | de la, de l’ |
| Többesszám | les | des | - |
| Tagadás | le, la, l’, les | de, d’, des | de, d’ |
[szerkesztés] Birtokos elöljárószavak
| Nem | E/1 | E/2 | E/3 | T/1 | T/2 | T/3 |
| Hímnem | mon | ton | son | notre | votre | leur |
| Nőnem | ma | ta | sa | |||
| Többesszám | mes | tes | ses | nos | vos | leurs |
[szerkesztés] Mutató elöljárószavak
Mássalhangzóval kezdődő hímnemű főnév előtt: ce
Magánhangzóval kezdődő hímnemű főnév előtt: cet
Nőnemű főnév előtt: cette
Többesszám esetén:ces
[szerkesztés] Melléknevek
A melléknevek általában a főnév után állnak, kivéve pár gyakran használt melléknevet (beau, mauvais, grand, petit, jeune, joli, vrai, gros, gentil, haut, long, vieux, nouveau, nombreux).
Egyes melléknevek állhatnak főnév előtt is és után is. Azonban a két állásnak különböző értelme van.
| Elöl | Hátul |
| un homme brave | un brave homme |
| bátor ember | derék ember |
| un homme pauvre | un pauvre homme |
| szegény ember | szerencsétlen ember |
| une maison propre | sa propre maison |
| tiszta ház | saját háza |
| un homme grand | un grand homme |
| magas ember | nagy ember (jelentős, ismert) |
A mellékneveket nemben és számban kell egyeztetni a főnévvel. A többesszám egyeztetése megegyezik a főnévnél láthatókéval.
[szerkesztés] Melléknév fokozása
A melléknevek mind felfelé (leginkább), mind lefelé (legkevésbé) fokozhatóak.
Középfok:
- plus + melléknév (inkább)
- moins + melléknév (kevésbé)
Felsőfok:
- le plus + melléknév (leginkább)
- le moins + melléknév (legkevésbé)
A bon (jó) melléknév fokozása rendhagyó. Középfok: meilleur, Felsőfok: le meilleur. A „moins bon” és a „le moins bon” alakok nem használatosak.
[szerkesztés] Névmások
[szerkesztés] Személyes névmás
| Eset | E/1 | E/2 | E/3 (hím) | E/3 (nő) | E/3 (általános) | T/1 | T/2 | T/3 (hím) | T/3 (nő) |
| Alanyeset | je | tu | il | elle | on | nous | vous | ils | elles |
| Tárgyeset | me | te | le | la | le | nous | vous | les | |
| Visszaható | me | te | se | nous | vous | se | |||
| Részeseset | me | te | lui | nous | vous | leur | |||
| Hangsúlyos | moi | toi | lui | elle | soi | nous | vous | eux | elles |
A magázás a vous alakkal történik.
[szerkesztés] Határozói névmás
[szerkesztés] Y
- "a" -val bevezetett főnévi csoport helyett használjuk és határozós szószerkezet esetén (dans, derniére, sur..)
- "á" igevonzatos szerkezet esetén (ha az "á" nem részes esetet jelöl --> p.ex: parler á, renconter á, envoyer á, dire á, écrire á, montrer á, offrir á, s'interessé á, répondre á, penser á)
- Les enfant vont au musée.
Les enfants y vont.
- Le soir, nous regardons la télé dans le salon.
Le soir, nous y regardons la télé.
Élőlénnyel, személlyel kapcsolatban NEM használjuk!
Je pense souvent á mes souvenirs d'été. J'y pense souvent.
Ha a mondatban módbeli segédigék vannak: aller, venir, vouloir, pouvoir, savoir, devoir +az ige, akkor az "en" és az "y" a két ige közé kerül.
- Je vais aller au cinema.
Je vais y aller.
- Je veux manger de la viande.
Je veux en manger.
[szerkesztés] EN
[szerkesztés] Birtokos névmás
Egy tulajdon, egy tulajdonos:
hímnem: le mien, le tien, le sien. nőnem: la mienne, la tienne, la sienne.
Egy tulajdon, több tulajdonos:
hímnem: le nôtre, le vôtre, le leur. nőnem: la nôtre, la vôtre, la leur.
Több tulajdon, egy tulajdonos:
hímnem: les miens, les tiens, les siens. nőnem: les miennes, les tiennes, les siennes.
Több tulajdon, több tulajdonos:
mindkét nem: les nôtres, les vôtres, les leurs.
[szerkesztés] Mutató névmás
1. Egyszerű formák:
hímnem egyes szám = celui nőnem egyes szám= celle. hímnem többes szám= ceux. nőnem többes szám= celles. semleges = ce.
2. Összetett formák:
hímnem egyes szám= celui-ci, celui-là. nőnem egyes szám= celle-ci, celle-là. hímnem többes szám= ceux-ci, ceux-là. nőnem többes szám= celles-ci, celles-là. semleges = ceci, cela, ça.
[szerkesztés] Vonatkozó névmás
1. egyszerű forma: qui, que, quoi, dont, où
2. összetett formák:
hímnem egyes: lequel, duquel, auquel nőnem egyes: laquelle, de laquelle, à laquelle hímnem többes: lesquels, desquels, auxquels nőnem többes: lesquelles, desquelles, auxquelles
[szerkesztés] Kérdő névmás
[szerkesztés] Határozatlan névmások
personne, rien, aucun(e), d'aucun(e)s, nul(e)s, l'un(e), l'autre, l'un(e) et l'autre, ni l'un(e) ni l'autre, pas un(e), plus d'un(e), plusieurs, tout, on, quelqu'un(e), quelque chose, autrui, certain(e)s, autre chose, chacun(e), tout un chacun, d'autres.
[szerkesztés] Igemódok és igeidők
A francia nyelvben az ige a mondat állítmánya, tehát kötelező kitenni. Egy ige két formában állhat, vagy önállóan, egyszerű alakban, vagy az avoir vagy être segédige mellett melléknévi igenévként, azaz összetett alakban. Összetett alakot általában akkor használunk, ha egy cselekvés, történés a múltban kezdődött, és egy adott időpontig már lezajlott, vagy biztosan le fog zajlani. Minden ige a megfelelő segédige mellett állhat. A tárgyas igék feltétlen avoir igével ragozódnak, être-rel pár mozgást és történést leíró tárgyatlan ige ragozandó. Ilyen igék az aller (megy), venir (jön), partir (elmegy), entrer (bemegy), sortir (kimegy), rester (marad), descendre (lemegy), montrer (felmegy), tomber (esik), naître (születik), mourrir (meghal), passer (átmegy) és azok előtaggal bővített tárgyatlan változataik. Továbbá mind a részes, mind a tárgyas visszaható igék être segédigével ragozódnak.
Az igét számban és személyben egyeztetni kell az alanyhoz. Összetett alakoknál a segédige ragozása megfelel az egyszerű alakével, de a melléknévi igenév is egyeztetendő tárgyesetű visszahatás esetén a tárgy, az être-rel ragozandó tárgyatlan igék esetén pedig az alany nemével (nőnemben -e utótag betoldásával), illetve számával (többesszámban a főnév többesszámával megegyező szabályok szerint). Ha a tárgy megelőzi a melléknévi igenevet, a tárgyas igéknél is szám- és nembeli egyeztetés történik.
A francia nyelvben megtalálhatók a magyar nyelvben szokásos igemódok (kijelentő, feltételes és felszólító mód), de mellettük egy negyedik mód is jelen van, a kötőmód (subjonctif).
| Francia igeidők és igemódok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fentiek alapján kitűnik, hogy egy igének – figyelembe véve az ige személyhez, a melléknévi igenév nemhez és számhoz való egyeztetését – 480 alakja létezik.
[szerkesztés] Indicatif (kijelentő mód)
[szerkesztés] Présent (jelen idő)
A jelen idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a francia nyelvben:
- elbeszélés pillanatában történő cselekvés
- rendszeresen ismétlődő cselekvés
- jövő idejű cselekvés (si-vel bevezetett mellékmondat vagy időhatározó esetén)
- múlt idejű cselekvés történelmi elbeszélésekben
- általános érvényű kifejezések
[szerkesztés] Igeragozás
| Ige | Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| -er végű igék | parler (beszélni) | parle | parles | parle | parlons | parlez | parlent |
| -ir végű igék (I.) | finir (befejezni) | finis | finis | finit | finissons | finissez | finissent |
| -ir végű igék (II.) | courir (futni) | cours | cours | court | courons | courez | courent |
| egyes -re végű ige | rendre (tenni) | rends | rends | rend | rendons | rendez | rendent |
| être (létezni) | suis | es | est | sommes | êtes | sont | |
| avoir (birtokolni) | ai | as | a | avons | avez | ont | |
| vouloir (akarni) | veux | veux | veut | voulons | voulez | veulent | |
| pouvoir (tudni, képes lenni) | peux | peux | peut | pouvons | pouvez | peuvent | |
A fentieken kívül még számos rendhagyó ragozás létezik.
[szerkesztés] Passé composé (múlt idő)
A múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- múltban egyszer megtörtént, időtartam nélküli cselekvés, történés
- múltban egymás után bekövetkező cselekvések, történések
- adott számban ismétlődő múltbeli események
Formája: avoir vagy être jelen időben és participe passé. Íme egy példa az avoirral ragozott igékre
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | j'ai parlé | tu as parlé | il a parlé | nous avons parlé | vous avez parlé | ils ont parlé |
Az être-vel ragozott igékben kötelesek vagyunk kitenni a többes számot, valamint a nőnemet is, ha a cselekvők között nincsen hímnemű
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| aller | je suis allé | tu es allé | il est allé | nous sommes allé(e)s | vous êtes allé(e)s | ils sont allé(e)s |
[szerkesztés] Imparfait (folyamatos múlt idő)
A folyamatos múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- egy múltban lévő élőlény, tárgy, állapot leírása
- múltban ismétlődő cselekvések, történések
- függő beszédben egyidejüség
- si-vel bevezetett jelen idejű mondatban feltétel
Formája: Töve az ige jelen idő többes szám első személyű alakja az -ons végződés nélkül, ehhez járul hozzá személyenként az -ais, -ais, -ait, -ions, -iez, aient.
Több rendhagyó ige van, ilyen pl. az être ragozása, mivel annak imparfait töve: ét-.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | parlais | parlais | parlait | parlions | parliez | parlaient |
[szerkesztés] Plus-que-parfait (előidejű múlt idő)
Az előidejú múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- egy múltbeli cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség
- függő beszédben előidejűség
- si-vel bevezetett múlt idejű mondatban feltétel
Formája: avoir vagy être imparfait-ben és participle passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | avais parlé | avais parlé | avait parlé | avions parlé | aviez parlé | avaient parlé |
[szerkesztés] Passé simple (egyszerű múlt idő)
Használata megegyezik a passé composé használatával, azonban csak választékos, illetve írott formában jellemző.
Képzése a főnévi igenév alapján történik az alábbiak szerint:
| Ige | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| -er végű igék | parlai | parlas | parla | parlâmes | parlâtes | parlèrent |
| -ir végű igék | finis | finis | finit | finîmes | finîtes | finirent |
| egyes -re végű ige | rendis | rendis | rendit | rendîmes | rendîtes | rendirent |
| être | fus | fus | fut | fûmes | fûtes | furent |
| avoir | eus | eus | eut | eûmes | eûtes | eurent |
| faire | fis | fis | fit | fîmes | fîtes | firent |
A fentieken kívül még számos rendhagyó ragozás létezik.
[szerkesztés] Passé antérieur (előidejű múlt idő)
Az előidejú múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- függő beszédben passé simple helyett előidejűség
- egy múltban történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség
Formája: avoir vagy être passé simple-ben és participle passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | eus parlé | eus parlé | eut parlé | eûmes parlé | eûtes parlé | eurent parlé |
[szerkesztés] Futur (jövő idő)
A jövő idő az alábbi kifejezésére alkalmas a franciában:
- jövő időben bekövetkező (általában nem a jelenből következő) cselekvés, történés, létezés
Formája: Töve az ige főnévi igeneve (-re végződés esetén az utolsó -e nélkül), ehhez járul hozzá személyenként az -ai, -as, -a, -ons, -ez, ont.
Pár ige főnévi igenév töve helyett megváltozott futur tövet használunk. Ezekből a legfontosabbak:
| Főnévi igenév | Futur E/1 | Főnévi igenév | Futur E/1 | Főnévi igenév | |
| être | je serai | faire | je ferai | voir | je verrai |
| avoir | j'aurai | devoir | je devrai | vouloir | je voudrai |
| aller | j'irai | pouvoir | je pourrai | tenir | je tiendrai |
| venir | je viendrai | savoir | je saurai | envoyer | j'enverrai |
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | parlerai | parleras | parlera | parlerons | parlerez | parleront |
[szerkesztés] Futur antérieur (előidejű jövő idő)
Az előidejű jövő idő az alábbi kifejezésére alkalmas a franciában:
- egy jövőben történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség
Formája: avoir vagy être futurben és participle passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | aurai parlé | auras parlé | aura parlé | aurons parlé | aurez parlé | auront parlé |
[szerkesztés] Futur dans le passé (jövő idő a múltban)
A jövő idő a múltban az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- függő beszédben egy jövőben történő cselekvés, történés, létezés
Formája: megegyezik a conditionnel présent alakjával
[szerkesztés] Futur antérieur dans le passé (előidejű jövő idő a múltban)
Az előidejű jövő idő a múltban az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- függő beszédben egy jövőbeli cselekvés, történés, létezés előtti történés, cselekvés
Csak elvétve használatos, helyette a futur dans le passét használják.
Formája: megegyezik a conditionnel passé alakjával
[szerkesztés] Subjonctif (kötőmód)
[szerkesztés] Subjonctif présent (kötőmód jelen idő)
A kötőmód jelen idő használandó az alábbi esetekben:
- egyes vagy többes szám harmadik személyű felszólítás
- que-vel bevezetett mellékmondatban, ha a főmondat akaratot, kívánságot, tagadást, bizonytalanságot, kétkedést, érzelmet, szükségességet fejez ki
- mellékmondatban, ha azt bizonyos kötőszavak vezetik be (mint avant que, afin que, pour que, bien que, sans que, à condition que, jusqu’à ce que)
- seul qui (egyetlen, aki) bevezetésű mellékmondatban
- néha felkiáltásokban
'Képzése a jelen idő kijelentő mód többes szám harmadik személyének tövéhez járul hozzá egyes számban: -e, -es, -e, többes szám harmadik személyben -ent rag. Többes szám első és második személyben öt rendhagyó igét kivéve alakja megegyezik a kijelentő mód imparfait alakkal.
Több ige rendhagyó tővel rendelkezik. Az être, avoir, pouvoir, savoir, faire igék többes szám első és második személyben nem veszik fel az imparfait alakot, helyette a kötőmód tövével ragozódnak.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | parle | parles | parle | parlions | parliez | parlent |
| aller | aille | ailles | aille | allions | alliez | aillent |
| faire | fasse | fasses | fasse | fassions | fassiez | fassent |
[szerkesztés] Subjonctif passé (kötőmód múlt idő)
A kötőmód múlt idő használata megegyezik a subjonctif présent használatával, ha a mellékmondat (vagy felszólítás) befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.
Formája: avoir vagy être subjonctif présent-ban és participe passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | aie parlé | aies parlé | ait parlé | ayons parlé | ayez parlé | aient parlé |
[szerkesztés] Subjonctif imparfait (kötőmód folyamatos múlt idő)
A kötőmód folyamatos múlt idő múlt idejű főmondat mellett állhat mellékmondatban subjonctif présent helyett. Csak a nagyon választékos nyelv használja, a harmadik személyű alakoktól eltekintve szinte soha sem lehet találkozni vele.
'Képzése: az egyszerű múlt idő egyes szám második személyének tövéhez járulnak az alábbiak: -sse, -sses, -t, -ssons, -ssez, -ssent. Egyes szám harmadik személyben a szó végi magánhangzóra circonflex (^) kerül.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | parlasse | parlasses | parlât | parlassions | parlassiez | parlassent |
[szerkesztés] Subjonctif plus-que-parfait (kötőmód előidejű múlt idő)
A kötőmód előidejű múlt idő múlt idejű főmondat mellett állhat mellékmondatban subjonctif passé helyett. Csak a választékos nyelv használja.
Formája: avoir vagy être subjonctif imparfait-ben és participe passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | eusse parlé | eusses parlé | eût parlé | eussions parlé | eussiez parlé | eussent parlé |
[szerkesztés] Conditionnel (feltételes mód)
[szerkesztés] Conditionnel présent (feltételes mód jelen idő)
A feltételes mód jelen idő használandó:
- feltételes összetett mondat főmondatában
- kívánság, tanács udvarias kifejezésére
Képzése: a jövő idő tövéhez járul az imparfait ragja.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | parlerais | parlerais | parlerait | parlerions | parleriez | parleront |
[szerkesztés] Conditionnel passé (feltételes mód múlt idő)
A feltételes mód múlt használata megegyezik a conditionnel présent használatával, ha a főmondat befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.
Formája: avoir vagy être conditionnel présent-ban és participle passé.
| Főnévi igenév | Je | Tu | Il, Elle, On | Nous | Vous | Ils, Elles |
| parler | aurais parlé | aurais parlé | aurait parlé | aurions parlé | auriez parlé | auraient parlé |
[szerkesztés] Impératif (felszólító mód)
[szerkesztés] Impératif présent (felszólító mód jelen idő)
A felszólító mód jelen idő használandó egyes szám második vagy többes szám első és második személyű felszólítás esetén.
Alakja általában megegyezik a jelen idő azonos alakjaival. Az egyes szám második személyben a jelenben -es re végződő igék -e-re végződnek ebben az alakban.
| Főnévi igenév | Tu | Nous | Vous |
| parler | parle | parlons | parlez |
| être | sois | soyons | soyez |
| avoir | aie | ayons | ayez |
| savoir | sache | sachons | sachez |
| vouloir | veux | voulons | veuillez |
[szerkesztés] Impératif passé (felszólító mód múlt idő)
A felszólító mód múlt idő használata megegyezik az impératif présent használatával, ha a felszólítás befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.
Formája: avoir vagy être impératif présent-ban és participle passé.
| Főnévi igenév | Tu | Nous | Vous |
| parler | aie parlé | ayons parlé | ayez parlé |
[szerkesztés] Határozószavak
 |
Ez a nyelvészeti lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 