Fraktur
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fraktur egy teljes betűkép-család neve. A kifejezés a latin fractus (törött) szóból ered. Az antikva betűkkel ellentétben, de a régi római és karoling írásokhoz hasonlóan, a vonalak a fraktur betűkben megtörnek, így közelítve a kézírást. Tágabb értelemben, a Németországban sokáig elterjedt Schrift kézírást is Frakturnak nevezik.
Szűkebb értelemben a "fraktur" egyes óangol betűtípusokra utal, amelyek "gótikus", "Schwabacher" és "fraktur" betűképekre tagolhatók (lásd a betűkép szócikket).
Az első fraktur betűkép I. Miksa német-római császár (1493-1519) ideje alatt született meg, egy új könyvsorozathoz kifejlesztett betűképként. A fraktur betűtípusok változatai népszerűségükben hamarosan megelőzték a korábbi Schwabacher és gótikus betűképeket.
Más országoktól eltérően, Németországban még a 19. században is mindennapos volt frakturt használni könyvszedéskor. Néhányszor még használták a Schwabacher típust is, de Normalfraktur (1. ábra) volt az uralkodó betűkép.
A fraktur a 20. század elején kiment a divatból, a nem németajkúakkal való kommunikációs problémák miatt. A Náci Németország (1933-1945) egyfajta megkülönböztető jelként a többi nyugati országtól, mégis megpróbálta elterjeszteni használatát, mondván, hogy az antikva betűképek nem árják. Ez idő alatt több mesterséges fraktur betűkép született. A frakturt támogató irányvonal 1941. január 3-ig érvényben volt, amikor Martin Bormann kiadatott egy körlevelet, miszerint a fraktur Judenlettern lett (zsidó betűkép) és betiltatta használatát.
Annak ellenére, hogy használata régi német hagyomány, a fraktur sokak szemében – az 1941-es tiltó rendelet ellenére – a nácizmussal kapcsolódik össze. Ezért a frakturt csak díszítőelemként használják; például néhány hagyományos német újság a nevét fraktur betűkkel nyomtatja ki az első oldalra.
[szerkesztés] Lásd még
- Sütterlin
- Kiemelés (tipográfia)
- Betűképek listája
Based on work by 