Esztergomi Várszínház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Esztergomi Várszínház Esztergom egyetlen, szabadtéri színháza, ami a vár déli végében, az úgynevezett Budai toronynál működik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az esztergomi színjátszás négyszáz éves múltra tekint vissza. Előadásokat már a török időkben is tartottak. Feljegyzések szerint Monteverdi, a montoyai herceg udvari zeneszerzője és muzsikusa 1595-ben Esztergomban járt. A várban tartózkodó itáliai színészek a győztes török elleni csaták után zenés előadásokkal szórakoztatták a magyar katonákat. a török kiűzése után, 1745-ben a bencés gimnázium diákjai tartottak előadásokat. Állandó színházi társulata nem volt a városnak, de számos vándorszínáz látogatott el Esztergomba. A 19. század elején nyaranta renszeresen léptek fel színtársulatok. A 20. század folyamán több kísérlet is történt egy igényes színház megalapítására. Például Babits Mihály – akinek Esztergomban volt a nyaralója – javasolta először, hogy rendezzenek a vár, és a bazilika környékén nyári játékokat. A következő komolyabb előadás a Szent István emlékévben, 1938-ban volt, amikor gazdag díszletezéssel adták elő a Szent István dicsérete című darabot. Az Esztergomi Várszínház végülis 1962-ben alakult meg, bár ekkor még csak más városok színtársulatai mutattak be előadásokat. A vár felújítása már úgy történt, hogy itt kaphasson helyet az új színház, ami 1990 óta működik jelenlegi helyén a Budai toronyban, ami egy várfalakkal övezett katlan. A színpad a régi török temető helyén található, 80 m²-es, befogadóképessége 250 néző. A nagyszínpad, a bazilika harangtornya és az alapszínpad erkélye közötti terület, mérete 164 m², befogadóképessége kb 1500 néző. A nyár folyamán a Vízivárosban szoktak ideiglenesen nagyszínpadot állítani. A Várszínház társulata 2006-ban kezdte meg tizennyolcadik évadját.
[szerkesztés] Műsorai
A szezon minden nyáron júniustól augusztus végéig tart. A színház nagy hangsúlyt fektet a különböző nemzetek kultúrájának bemutatására, évente hív meg határon túli magyar színházakat, együtteseket, társulatokat, illetve a gyerekeknek megrendezésre kerül a Bábtábor is. A műsor visszatérő eleme a Várszerdák elnevezésű programsorozat. A Várszínház évtizedes, országosan elismert tevékenységet folytat, amit igazol az utóbbi években elnyert állami pályázati támogatások sokasága. Az előadások szerdánként és hétvégente zajlanak a nyári időszakban, rendszerint teltházzal.
[szerkesztés] A 2006-os évad
- Vár a színhely! (Az Esztergom és vonzáskörzetébe tartozó helyi és határon túli diákszínjátszók seregszemléje)
- Jean Anouilh: Médeia (Az Esztergomi Várszínház és a Budapesti Kamaraszínház közös bemutatója Rendező: Victor Frunză)
- Görgey Gábor: Tükörjáték (a Budapesti Kamaraszínház előadása)
- Sándor György: Lyukasóra (a Budapesti Kamaraszínház előadása)
- Pozsgai Zsolt: Szerelmes etűdök (Boldog bolondok) a Gózon Gyula Kamaraszínház előadása (Mozart évforduló)
- Székelyhidi Ágoston: Emlékművek – 1956 (az Esztergomi Várszínház és a Gyulai Várszínház közös bemutatója)
- Háy János: A Pityu Bácsi fia - (a Beregszászi Illyés Gyula Színház előadása)
- Szarka Gyula (Ghymes): Alku - című szólóalbumának lemezbemutatója
- Tolcsvay László: Magyar mise
- Musical A-tól W-ig - 10 világhírű musical 40 dala, (a Piccolo Színház előadásában)
- Finita la Commedia: EXIT – Kaspar variációk
- Lajkó Félix koncert
- Táncol a véred – Hölgyeim & uraim - Feke Pál lemezbemutató
- Szabó Magda: Az a szép fényes nap (Az Esztergomi Várszínház és a Nagyváradi Szigligeti Színház előadása)
[szerkesztés] Várszerdák
- Keleti mesék, II. Esztergomi Hastánc Est
- Ballada a senki fiáról – Hobó Faludy estje
- Latin est – Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor gitár estje
- Molnár György Harmonika est
- SZIÁMI: „Fogjad már meg!” – lemez- és könyv bemutató
- Crawley Millennium Concert Band and the Millennium Voices
- Misztrál együttes
- Hófehérke és a svéd törpe – a L’art pour L’art együttes új bemutatója
[szerkesztés] Bábtábor
- Plüm-Plüm kalandjai bábjáték
- Szécsi Magda: Csörgőkezű, Vödörjáró, Dobhasú zenés mesejáték
- Magelona históriája széphistória