Edmund von Hellmer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Edmund von Hellmer (Bécs, november 12. - Bécs, 1935. március 9.): osztrák szobrász, Fadrusz János és Horvay János mestere.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
A bécsi Akadémián tanult, majd H. Gassers műhelyében dolgozott. 1879 és 1922 között a bécsi Akadémia professzoraként tanított. Ő volt Fadrusz János és Horvay János, valamint Anton Hanak mestere. A historizmus jeles képviselője, akinek neobarokk stílusára A. von Hildebrand volt hatással. Később a Wiener Secession egyik alalpítója volt. Emlékművei és szoborportréi egyaránt jelentősek.
[szerkesztés] Könyve
- "Lehrjahre in der Plastik" (1900).
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Emlékművek
- Türkenbefreiungsdenkmal, Stephansdom, Bécs, 1894 (1945-ben részben megsemmisült);
- E. J. Schindler, Bécs, 1895;
- J. W. von Goethe, Bécs, 1900;
- Johann Strauß, Bécs, 1921;
- M. von Franck,Graz, 1899 (Graz);
- Erzsébet királyné (Kaiserin Elisabeth), Hellbrunn, 1901.
[szerkesztés] Hozzájárulása híres bécsi épületekhez
- Parlament,
- Egyetem,
- Hofburg.
[szerkesztés] Síremlékek a bécsi Zentralfriedhofban
- N. Dumba, (1903 körül);
- H. Wolf, 1904.
Based on work by 