Dzuhr
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dzuhr az iszlám hívők déli imája, a kötelező napi öt ima (szalah vagy szalat) közül a második. A Fadzsr ima után mondják és az Aszr ima követi.
Az öt ima együtt képezi az Iszlám Öt Oszlopa közül az egyiket (a szunnita iszlámban), illetve a síita iszlám hit szerint az öt ima egyike a 10 Furu al-Dínnek, a Vallás Tíz Ágának.
A Dzuhr négy imaalapegység (rakaah) hosszúságú, de utazás közben némely madzhab (iszlám iskola) szerint két rakaahra rövidíthető. A Korána 17:78-as fejezetben említi a Dzuhrt. Egyénileg némán mondják, gyülekezetben az Allahu Akbar kifejezés az ima egyes részeinek végén hangos.
A siita és a szunnita iszlám szerint is négy rakaah kötelező (azaz „Fard”). A szunnita iszlám azonban azt is ajánlja, hogy a Fard előtt még négy, utána pedig még kettő raka'ah imát mondjanak el a hívők.
Pénteken a Dzuhrt a Dzsumuah nevű pénteki imára kötelező cserélnie minden serdülőkornál idősebb helyben lakó mozlimnak, amelyet gyülekezetben, a mecsetben kell mondaniuk. A nők számára is javasolt, hogy ezt a déli imát a mecsetben mondják, de ők választhatják az egyéni imádkozást is.
Az ima elmondásáre előírt időt (vakt) az iszlám különböző ágai különbözőképpen határozzák meg. Minden esetben azonban tanácsos az imát azonnal megkezdeni, amikor a vakt eljön és nem ajánlott késlekedni vele.
A Dzuhr elmondásának időszaka általában a következőképpen határozható meg:
- Kezdete: amikor a nap delelőn áll, pont napkelte és napnyugta között félúton, útjának legmagasabb pontján, az égi meridiánon.
- Vége: amikor eljön a délutáni ima, az Asr elmondásának ideje.
Based on work by 