Doroszló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Doroszló (szerbül Дорослово / Doroszlovo / Doroslovo): falu a mai Szerbiában a Vajdaságban a Nyugat-Bácskai körzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bácska délnyugati csücskében, a Duna- Tisza- Duna csatorna partján meghúzódó, zömmel magyar lakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Mai neve a 13. századból származik és akkori birtokosáról Doroszlóról kapta, korábban Pető és Porboszló földje volt.
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott. Határában kőkori, bronzkori és késő vaskori leletek kerültek elő. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. 1313-ban Duruzlou néven szerepel. Bácska leglátogatottabb búcsújáróhelye. Az Árpád-korban Bajkút község állt itt. A falut a török elpusztította, csak a 18. században települt újra. Ekkor az addigi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok érkeztek. 1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar és 102 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. 2002-ben 1830 lakosából 952 magyar, 659 szerb és 84 horvát volt.
[szerkesztés] Látnivalók
Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút a már középkorban is kedvelt zarándokhely volt, majd a török ezt is elpusztította, mígnem 1792-ben egy Zábóczky János nevű bogojevói lakos szemét a kút vízében megmosva visszanyerte szemevilágát, azóta kb. 80 csodás eset történt itt.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt élt Fehér Ferenc költő és Herceg János író, akadémikus.
Based on work by 