Diprotodon australis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Diprotodon australis Státusz: fosszilis
|
|||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Diprotodon australis Owen |
|||||||||||||||||||||
|
|
A Diprotodon australis volt a Földön valaha élt legnagyobb ismert erszényes. A kevésfogú erszényesek rendjének egy kihalt faja volt, amely Ausztráliában élt a pleisztocén időszakban. Mintegy 1,6 millió évvel ezelőtt jelent meg és kb. 45-25 000 évvel ezelőtt halt ki.
Orrszarvú méretű, hatalmas növényevő állat volt: a marmagassága kb. 1,7 méter, a tömege 1,5-2,5 tonna között lehetett. Valószínűleg Ausztrália erdős-füves térségeiben élt. Dél-Ausztrália szövetségi állam északi részén viszonylag nagy számú ép csontváza került elő, egy kiszáradt tómederben pedig lábnyomai is fennmaradtak. Lábnyomai elárulták, hogy valószínűleg olyan jellegű szőrzet boríthatta, mint a lovakat: tehát nem volt csupasz, mint az orrszarvúak.
Hatalmas, agyarszerű metszőfogai voltak, amelyekkel valószínűleg gyökereket áshatott ki a földből. A zápfogai akkorák voltak, mint egy emberi ököl: a növényi táplálékának megőrlésére szolgáltak. Viszonylag hosszú, vombat-szerű lábain olyan tempóban mozoghatott, mint a mai tevék. A mellső lábain karmok voltak, amelyek szintén táplálékának kiásására szolgálhattak.
Kihalásának időpontja és oka nagyon vitatottak. Mivel nem sokkal a mai ember ausztráliai megjelenése után következett be, ezért erős a gyanú, hogy a túlzott emberi vadászat lehetett az oka. Mások szerint a pleisztocén végi gyors felmelegedés okozhatta kipusztulásukat, amelynek során Ausztrália nagy része elsivatagosodott. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.) A legközelebbi ma élő rokona a vombat és a koala.
Based on work by 