Csuszka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csuszka

Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Csuszkafélék (Sittidae)
Nem:	Sitta
Faj:	S. europaea

Tudományos név

Sitta europaea
Linnaeus, 1758

A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó madár.

[szerkesztés] Előfordulás

Hatalmas területen, szinte egész Eurázsiában elterjedt a leghidegebb (Skandinávia, Oroszország északi területei) és a sivatagos területek kivételével. Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben is találkozhatunk vele. Élőhelyéül leginkább különféle természetes és telepített lomberdők, arborétumok, parkok szolgálnak. Az ember közelségéhez is meglehetősen jól alkalmazkodott.

[szerkesztés] Megjelenés

Nemritkán fejjel lefele mászó csuszkákat láthatunk a fatörzseken

A csuszka könnyen felismerhető, jellegzetes madár. Feje teteje, háta és szárnyai szürkéskékek, az arcrész mindig fehér, a hegyes csőr és a szemsáv pedig fekete. Hasának színezete alfajtól függően a fehértől a vörösesbarnáig változhat, a közép-európai Sitta europaea caesia hasa mélybarna. A fiatal egyedek színei elmosódottabbak.

A nemek hasonlóak. A csuszkákra a 14 centiméteres testhossz és a 22-27 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 21-26 grammos testtömeg társul.

[szerkesztés] Életmód

A csuszka fákon él, nevét is onnan kapta, hogy akár fejjel lefele is haladva mintegy „csúszkál” a fatörzseken (vö. fakusz). Repülni is általában csak egyik fáról a másikig szokott. Táplálékát nyáron a kérgen élő ízeltlábúak, lárváik és petéik képezik (elsősorban pókok, lepkepeték, mezeipoloska-lárvák, bársonylegyek, iszapszúnyogok, fátyolkák), telente viszont étrendjét magvakkal kénytelen kibővíteni. Sokszor keresi fel a madáretetőket, gyakran különféle cinkékkel egy csapatba verődve.

Számos hangja ismert. Hívójelei a „cir” és a „tylű-tylű-tylű” hangsorral írhatóak le, míg éneke hangos, ismétlőő „tjúi”, „csú” vagy „pí” füttyökből tevődik össze.

[szerkesztés] Szaporodás

A csuszkák sok helyen alkalmazkodtak az ember közelségéhez

A csuszkák élőhelyükön, az erdők fáinak odvaiban rendezik be fészküket, amelyet levelekkel és fakéreggel bélelnek ki. Gyakran elfoglalják a mesterséges fészekodúkat is. A berendezett fészek környékét a szülők védik a betolakodókkal szemben, az ajtónyilást pedig sártapasztással szűkítik kb. 30 milliméteres átmérőjűre.

Időjárástól és táplálékkínálattól függően évente egyszer vagy kétszer kerül sor költésre. A 6-9 fióka csupaszon és vakon kel ki 14-18 napos kotlást követően, majd 20-22 napnyi folyamatos etetést követően kirepülnek. A család még jó ideig együtt marad a fészek közelében.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

A Kárpát-medencében elterjedt, gyakori és rendszeres fészkelő.

Magyarországon a becsült állománya 140 000 - 235 000 költőpár között mozog. A legtöbb csuszka az Északi-középhegységben és a Dunántúli-dombság területén él, a legritkábbak pedig a Dél-Alföldön.

[szerkesztés] Védettség

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a csuszkát nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 10 000 forint.