Csetnek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csetnek (szlovákul Štítnik) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 1500 lakosa volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Rozsnyótól 13 km-re nyugatra az azonos nevű patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1243-ban IV. Béla király oklavelében említik először, melyben a birtokot Bebek Mátyás fiainak adja. A település egykor szász bányaváros volt. 1320-ban vásártartási és vámszedési jogot kapott. Városi jogait 1328-ban Károly Róberttől kapta. A község története kezdettől fogva szorosan összefonódott a bányászattal. 1344-ben említik, hogy a bányászathoz vízienergiát is felhasználnak. Ez az első említés ilyen jellegű vízienergia felhasználásról a mai Szlovákia területén. Plébániatemploma 1355-ben már állt. Egykori vizivára a 13. században épült, később a 17. század elején várkastéllyá építették át, 1667-ben már négy emeletes. 1685-ben a kurucok felégették. 1694-ben egy másik kisebb udvarház is volt itt I. Rákóczi Ferenc tulajdonában. 1710-ben és 1739-ben pestisjárványok pusztítottak. 1803-ban egy nagy tűzvészben az akkori kisváros nagy része leégett. A 19. század elején a helyi ipar jelentős fejlődésnek indult, vasolvasztók és műhelyek épültek. A vasipar a 20. században indult hanyatlásnak. 1910-ben a falunak 1474, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Csetnek evangélikus temploma

[szerkesztés] Látnivalók

A várkastélyt a múlt század végén korszerűsítették, ma is épen áll.
Plébániatemploma 14. századi gótikus, korabeli freskókkal. 1460-ban a templom déli és középső részét újjáépítették, az északi részt azonban sohasem fejezték be. A templomot 1970-ben a szlovák kulturális örökség részévé nyilvánították.
Evangélikus temploma valószínűleg 13. századi eredetű, mert 1786-ban feljegyezték, hogy egy akkor eltávolított kőszekrényen 1286-os évszám volt látható. A templomot a 15. században bővítették. Itt működik Szlovákia legrégibb, 1492-ben épült orgonája, berendezése jórészt eredeti reneszánsz kori. Freskóit olasz reneszánsz művészek készítették, oltárképét Hans Aachens festette. Mellette egykor a pálosok kolostora állott, melynek alapfalai a 19. század végén még látszottak.
A faluban ma is több rokokó-klasszicista kúria áll. Ilyenek a Szontágh, a Sárkány és a Sebők családok kúriái.
Barokk pestisoszlopa 1710-ben a sok áldozatot követelelő pestisjárvány után épült.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1793. április 9-én Szontágh Gusztáv filozófus.
Itt született 1830-ban Madarász Viktor festőművész.
Itt halt meg 1704-ben és itt van eltemetve Gyöngyösi István, a magyar barokk kiemelkedő költője [1]