Cserszegtomaj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.80611° k. h. 17.23124°

**Cserszegtomaj**
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Keszthely–Hévízi
Rang	község
Terület	12,61 km²
Népesség
Összesen: 2025 fő (2001) Népsűrűség: 160,59 fő/km²
Irányítószám	8372
Körzethívószám	83
Térkép é. sz. 46.80611° k. h. 17.23124°	település Mo. térképén

Cserszegtomaj Keszthelytől északra a Keszthelyi-hegység délnyugati lábánál elhelyezkedő község, amelyet egyre több turista keres fel.

[szerkesztés] Közlekedés

A település elsősorban Keszthely felől közelíthető meg a Keszthely és Rezi közötti úton. Emellett Hévízről is vezet út a településre, illetve a község határában fut a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő fontosabb mellékút is.

Napi közel húsz autóbuszjárat szállítja az utasokat Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.

[szerkesztés] Település nevének eredete

Cserszeg település neve a magyar nyelv|magyar cser(fa) és szeg(let) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezik, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma névből való származásnak, mely a török nyelvből származik, jelentése töltelék.

[szerkesztés] Története

A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.

A település első említése - Tolmaj néven - 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A XV. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került a település, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A XVII. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló - elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó - település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.

A XIX. század elején kezdett dinamikus fejődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlősei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, amely kiemelkedően magas létszámnak számított.

A XX. században - az 1990-es évekig - a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája van (Cserszegen és Tomajon).

Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek.

[szerkesztés] Fontosabb látnivalók

A cserszegtomaji várszínház 2000-ben épült.

A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos, kútmester véletlenszerűen fedezett fel, amely szövevényes hálózattal, valamink különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti kincs.

További látnivalók: