Csővár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Váci |
| Rang | község
|
| Terület | 17,17 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2615 |
| Körzethívószám | 27 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Csővár község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település megközelíthető Budapestről a 2-es főútról és a 2/A gyorsforgalmi útról. Váctól keletre 19 km, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található.
[szerkesztés] Története
A régészeti kutatást összevetve az írásos adatokkal, megállapítható, hogy Csővár legkorábbi épületrészeit a XIII. század végén itt birtokos Zsidó nemzetség tagjai emeltethették, hogy földesúri szállásként szolgáljon családtagjaiknak és a személyzetüknek. Miután a XIV. század elején férfiágon kihalt az Árpád-házi királyok sora, az országban dúló viharos belháborúban egyre nagyobb területek kerültek az önállóságra törekvő bárók hatalmába. Csővárt is elpusztította a nógrádi vidékekre behatoló Csák Máté oligarcha serege. Egészen a XV. századig nem hallani róla a régi krónikákban, mivel a Csői-Nézsai nemesi család tagjai a völgybeli jobbágyfaluban létesített kúriában laktak.
1440 után azonban Erzsébet özvegy királyné fia, az utószülött V. László csecsemőkirály védelmére az országba hívta Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezért tapasztalt, harcedzett katonáival együtt. Neki adta Zólyom várát és kinevezte kassai főkapitánynak. A zsoldosok fő feladatát jelentette a lengyel származású Ulászló ellenkirály táborának legyőzése.
A csehek rövidesen hatalmukba kerítették a Felvidék középső és keleti területeit. Az egykorú források szerint a Csői-Nézsai famíliák által birtokolt romos Csővárt Axamit kapitány vezetésével a cseh husziták helyreállították. A közeli Szada településen birtokos Reichel Sébold rablólovaggal az élen "csehek és latrok" gyűltek össze a várban. Innen indultak a környező kisebb nemesurak és a váci püspök jobbágyfalvai ellen.
A korabeli források szerint mindenben segítette őket Nézsai László Csővár ura is, együtt pusztították a messzi vidéket. 1460-ban újabb hatalmaskodás színtere Csővár. Ezt követően Csői Miklós nemes úr a szomszédos Penci család földjéből foglalt el területet, sőt még néhány jobbágyukat is a várába hurcolta. Egy királyi oklevélében 1470-ben Nézsai Lászlót és Jánost, mint "hűtleneket" említette meg Hunyadi Mátyás király.
A Csői famíliának lent a faluban is volt egy udvarháza, így nem mindenki lakott a magas hegyen álló sasfészekben. A garázda család fosztogatásainak csak az vetett véget, hogy 1474-ben Nézsai László és János halálával - fiú utód hiányában - kihaltak, így a váruradalom visszakerült királyi kezelésbe. Az uralkodó rövidesen elzálogosította Parlagi György főajtónálló mesternek, majd 1486-tól törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek a tulajdonába jutott.
A nagy uralkodó halála után azonban a felbátorodott főnemesek igyekeztek a herceget megfosztani vagyonától, így Csővárt Ráskai Balázs báró kaparintotta meg. A dúsgazdag főúr, aki 1498-tól királyi tárnokmester hivatalát viselte, reneszánsz stílusú átépítéseket végeztetett a várban, amit így kényelmes lakópalotává változtatott. Ekkoriban élte a magas sasfészek a legszebb virágkorát.
Balász úr halála után, a váruradalmat veje, Bebek Ferenc szerezte meg de valószínűleg nem teljesen igaz úton, mivel másik veje Dobó Ferenc majd leszármazottai még évtizedeken át, pereskedtek a birtokért. Ekkorra azonban a török hódítás veszélye óriásira nőtt, Buda 1541-es megszállása után a katonai szempontból jelentéktelen Csővárt is betagolták az oszmán hódítók ellen kialakított végvárrendszerbe.
Földesura megpróbálta az ágyúkkal vívott korszerű hadviselésnek megfelelően megerődítetni, ezért egy ágyúrondellával egészítette ki. Mindezek ellenére sem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az évek során egyre közelebb kerültek hozzá a török hódítók, 1544-ben elesett Nógrád, két év múltán Szanda, ezzel a csővári keresztény vitézek két tűz közé kerültek.
1550-ből még ismeretes, hogy a csővári kapitány jelentést küldött Habsburg Ferdinánd királynak, amiben tájékoztatta a török foglyoktól és kémeitől beszerzett legújabb hadi hírekről. A következő esztendőben azonban megpecsételődött a sorsa, egy török csapat váratlanul megtámadta és elfoglalta a magyarok végvárát. Az ostrom részleteiről nem tudunk semmi részletet.
A muzulmánok még egy darabig használták a várat, erre utalnak a régészeti kutatás alkalmával a ciszternában talált jellegzetes török edények, de a hódoltság területének északabbra tolódásával elhagyták épületeit. A továbbiakban Csővár nem szerepelt a hadikrónikákban, épületei lassan romba dőltek. Még röviden a várrom utóéletéről.
1731-ben földesurai, a Prónay família jórészt lebontatta, innen szerezve köveket az acsai barokk kastélyának felépítéséhez. A magas öregtorony végső pusztulását látván az 1950-es években aláfalazták a ledőléssel fenyegető épületrészt, ugyanekkor feltárták a várudvar közepén lévő mély ciszternát is.
A terep rendezése során talált leletanyagot a penci múzeumban helyezték el. A lelkes helyi kezdeményezés azonban rövidesen kifulladt, azóta sem történt semmi érdemi munka a természet által ismét visszahódított Csővár megmentésére.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Várrom
[szerkesztés] Látnivalók
- Evangélikus templom
Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826-tól 31-ig épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.
- Várrom
A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A XV.század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált és elnéptelenedett a falu is.
- Vashegy
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 