Csíkmadaras
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csíkmadaras (románul Mădăraş): falu a mai Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkdánfalvához tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csíkszeredától 15 km-re északra az Olt lapályán, a Madaras-patak mentén fekszik
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.
[szerkesztés] Története
1332-ben említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiakanázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2297 lakosából 2286 magyar és 11 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való.
- A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira.
- Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Madarasi-Hargita.
Based on work by 