Csér (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Sopron–Fertődi |
| Rang | község
|
| Terület | 2,93 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9375 |
| Körzethívószám | 99 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
 |
|
Csér: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Répce folyó mentén, a Vas-Soproni-síkságon fekszik. A 65-ös főút közelében, Kapuvártól délnyugatra 26, Fertődtől délkeletre 28 kilométerre található. Szomszédos települések: Csáfordjánosfa, Nagygeresd, Répceszemere, Iván, Nemesládony, Vámoscsalád.
Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye határán helyezkedik el. A Kisalföld tájegység része. Csér zsáktelepülés, közúton csak Csáfordjánosfa felől közelíthető meg, földúton Iván és Nemesládony községeken keresztül érhető el. Autóbusz járatok Sopronnal és Kapuvárral kötik össze. A legközelebbi vasútállomás Répcelakon van. Éghajlati viszonyai a mezőgazdasági termeléshez kedvező feltételeket biztosítanak.
[szerkesztés] Története
Az oklevelekben először 1313-ban jelent meg a neve (Cher).
[szerkesztés] Címere
- Csér nemes község 1870-ből származó pecsétje mezejében zöld alapon lombos fa látható, a törzse mellett egy-egy nyolcágú csillag. Csér címere kör alakú, pajzs alakban kék mezőben dombon álló fa, a fa két oldalán törzse mellett 8 ágú csillag, a pajzs mindkét sarkánál 3 szál búzakalász. A fa törzse barna, koronája zöld, a csillag közepe kék, széle ezüst, a búzakalász aranyozott. A fakoronájának és törzsének találkozásánál bal oldalt szabálytalan fehér mező, jobb oldalt szabálytalan fehér négyszög található. Csér zászlaja álló téglalap, színe fehér, a község neve arannyal van ráhímezve, középen a község címere. A zászló vége ezüsttel rojtozott.
1313 óta ismert kis település. A 18. század derekán elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A két világháború között 20-30 holdas birtoka csak két családnak, a többségnek 16-20 holdas birtoka volt. 5 család 5-6 holdas zsellérbirtokon gazdálkodott, aratni ők is eljártak távolabbi vidékekre. A közelben, az Iván és Csér közötti Cséri majorban működött a Széchenyi grófok téglagyára, amelyet az 1930-as évektől 1945-ig Léb Oszkár bérelt a környező földekkel együtt.
A Cséri-major a 16. század elején Iván község kültelkének urasági majorja volt. Eredetileg az Iván határában fekvő közös cseren (erdőn) épült ki, s neve után ítélve a falu közös birtokát képező erdő helyén keletkezett. A 16-17. században még a Csermajor név tartotta magát, csak a 18. században kezdik a szomszédságában fekvő Csér községről Cséripusztának nevezni, de amikor az egykori csererdőt kiirtották, annak neve is feledésbe merült. A községnek az I. és a II. világháborúban is voltak hősi halottai. Nevüket fekete márványtáblán örökítették meg a római katolikus templom falán. 1945 után a sajtoskáli birtokos földjéből osztottak az igénylőknek. Az ötvenes évek beszolgáltatásait viszonylag könnyen átvészelte a falu, elsősorban a cukorrépa termelésnek köszönhetően. 1959 februárjában alakult meg a településen a termelőszövetkezet, amely 1960-ban egyesült a csáfordjánosfai Répcegyöngye Termelőszövetkezettel. Napjainkban 79 fő lakja Csért, 35 házban. A lakosság vegyes vallású.
A Budapesti Tégla- és Cserépipari Vállalat az 1950-es években téglagyárat épített a településen, amelyben a 1980-as években szűnt meg a termelés.
1980-ig két búcsút rendeztek: június 15-höz kapcsolódott az evangélikus búcsú, augusztus 15-höz, Nagyboldogasszony ünnepéhez a katolikus.
A településre főleg osztrák állampolgárok költöztek be, akik a megüresedett házakat vásárolták meg. A falu közepén áll az 1932-ben téglából épült harangtorony.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Cséri tavak: hét egykori bányató
)
Based on work by 