Csázma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csázma (horvátul Čazma): város a mai Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Belovártól 27 km-re délnyugatra fekszik. Közigazgatásilag 36 település tartozik hozzá, melyen 8862 ember él. (Ezek Andigola, Bojana, Bosiljevo, Cerina, Dapci, Dereza, D.Draganec, D.Dragičevci, D.Lipovčani, D.Miklouš, G.Draganec, G.Dragičevci, G.Lipovčani, G.Miklouš, Grabik, Grabovnica, Komuševac, Marčani, Martinac, Milaševac, Novo Selo, Općevac, Palančani, Pavličani, Pobjenik, Pobrđani, Prnjavorac, Prokljuvani, Sišćani, Sovari, Suhaja, Vagovina, Vrtlinska, Vučani, és Zdenčec).
[szerkesztés] Története
A várost Szent László király adományozta az általa alapított zágrábi püspökségnek. Első írásos említése 1232-ből származik, amikor Babonics István zágrábi püspök társaskáptalant alapít itt. A 13. században Kálmán herceg IV. Béla öccse innen irányította a horvát és szlavón területeket. A város a zágrábi püspökség részeként a püspökök kedvelt tartózkodási helye volt, ahol püspöki palota is állt. Egykori várkastélyát 1445-től említik, nyoma sem maradt. A társaskáptalan és a dominikánus kolostor 1552-ig a török betörésig működött. Ezután Csázma a hódoltság része lett, a végvári harcok állandó színtereként közel száz évig lakatlan terület. A 17. század elején a horvát szábor a város újjáépítését határozta el és 1610-ben határőröket telepített ide. 1871-ig katonai határőrvidék központja. Ezután Magyar Királyságon belül Horvátország része, mely a 19. század végén indult fejlődésnek. 1910-ben 1282 lakosából 1188 horvát volt. A település A trianoni békeszerződésig Belovár-Körös vármegye Csázmai járásának székhelye volt. Ma a településnek 2900 lakosa van.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1434. augusztus 29-én Janus Pannonius (Csezmicei János) pécsi püspök, költő, Mátyás király híve, majd ellenfele.
Based on work by 