Csáktornya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn): város a mai Horvátországban Muraköz megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik. Közigazgatásilag Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Drávaújfalu, Felsőpusztafa, Felsővidafalva, Jánosfalva, Rókusújfalu, Kristóffalva, Nyírvölgy, Sandorovec, Slemenice, Százkő, Tótfalu, Zalaújvár, Zrínyifalva és Zsidény települések tartoznak hozzá.

é. sz. 46°23′4’’ k. h. 16°26′2’’

[szerkesztés] Nevének eredete

A Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán majd erdélyi vajda és szlavón bán volt (1261).

Csáktornya vára

[szerkesztés] Története

Várát a Hahót nembeli Csák, a Csányi család őse építtette a 13. század közepén. Eredetileg mocsárvár volt. 1270-től osztrák kézen volt, 1328-ban Károly Róbert visszaszerezte. 1437 után a Cilleieké, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november 18-én egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt. Itt szervezte Zrínyi Péter a vasvári békével elégedetlen főurak mozgalmát és innen ment 1671-ben Bécsbe, hogy tisztázza magát. Távollétében Spankau császári tábornok a várost feldúlta, családját fogságba ejtette. A Zrínyiek kihalta után (1691), az Althan grófok birtokába került a vár, ők kényelmes kastéllyá alakították át. 1791-től Csáktornya urai a Festetichek lettek. Lakókastélyként, majd cukorgyárként használták. Ma történeti és vadászati múzeum van benne. Itt látható a szigetvári hős sírlapja.

1848. október 18-án itt verte meg Perczel Mór a horvátokat, kiszorítva őket a Muraközből. 1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar, 2404 horvát és 251 német volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A városnak 1999-ben 27 000 lakosa volt.