Crikvenica
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Crikvenica: körülbelül 11000 fős város a mai Horvátországban Primorsko-goranska megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krk-szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik.
Crikvenicában található Horvátország legnagyobb kikötője, mely Közép-Horvátország és Közép-Európa egyes részeinek legközelebbi tengeri kijáratként szolgál.
Crikvenica, mint városi önkormányzat magában foglalja (északról délre haladva) Jadranovo-t, Dramalj-t, Crikvenicát és Selcét.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a horvát crkva (= templom) főnévből való és régi pálos templomára és kolostorára utal.
[szerkesztés] Története
A horvát tengerpart e vidékét a 8. században szállták meg a horvát törzsek. A terület birtokosai 450 évig a Frangepánok voltak. A Dubranica folyó torkolatánál épített Szűz Mária Mennybemenetele templomot 1412-ben adományozta Frangepán Miklós a pálosoknak, akik 1659-ben felújították és bővítették. A pálos kolostor köré épült ki a későbbi város. Nevezetessége a hófehérre meszelt saroktornyos Frangepán-kastély, ma szálloda. A városka 19. század végére a tengerpart egyik legfontosabb nyaralóhelyévé épült ki, 1891-ben épült első szállodája. 1910-ben 3553 lakosából 3351 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Crikvenicai járásának székhelye volt. 2001-ben 11 350 lakosából 10 215 horvát volt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Based on work by N panni, 