Corvin-lánc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Corvin-lánc egy kitüntetés, amit 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma. További kitüntetéseket is alapítottak: Corvin-díszjelvényt, amelyet szintén 12 fő viselhetett, és a Corvin-koszorút, amelyet 60 fő hordhatott.
Külföldieknek Corvin-díszjelvényt adományoztak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Újjáalapítása
Részlet a törvény szövegéből:
„2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról.
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
- § A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc kitüntetést (a továbbiakban: kitüntetés) alapítok.
- § A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és működésének alapvető szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza.
- § Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről 2002. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.”
[szerkesztés] A Corvin-lánc leírása
A láncon függő médál egy 15. századi olasz reneszánsz művész által készített, 35 milliméter vastagságú érem kópiája lett. Rajta Mátyás király jobboldali profil mellképe, körülötte a latin „Mathias Rex Hungariae” (Mátyás, Magyarország királya) szöveggel. A díszes érem fölött arany koszorúban látható Mátyás zománcozott címere. Az egész egy aranybevonatú ezüst nyakláncon függ. Teljes hossza 100 milliméter.
Az újraalapított kitüntetés megegyezik az eredeti 1930-assal, kivéve, hogy felirata a következő: „Pro scientia - litteris - et artibus” (A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért).
[szerkesztés] A Corvin-lánc díjazottjai
[szerkesztés] 1930
- Berzeviczy Albert kultúrpolitikus, történész
- Dohnányi Ernő zeneszerző,
- Herczeg Ferenc író
- Hubay Jenő zeneszerző
- gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter
- báró Korányi Sándor belgyógyász,
- Ravasz László református püspök, teológus
- gróf Teleki Pál földrajztudós
- Zala György szobrász
- báró Wlassics Gyula kultúrpolitikus, jogász.
[szerkesztés] 1935
- Hóman Bálint történész
- Karlovszky Bertalan festő
[szerkesztés] 1937
- Károlyi Árpád történész
- Serédi Jusztinián hercegprímás, egyházjogtudós
[szerkesztés] 1938
- Verebély Tibor sebész
[szerkesztés] 1939
- Hültl Dezső építész
- Melich János nyelvész
[szerkesztés] 1940
- Balogh Artúr jogász
- Kelemen Lajos történész
- Reményik Sándor író
[szerkesztés] 1941
- Pásztor János szobrász
- Rudnay Gyula festő
[szerkesztés] 1942
- Schütz Antal hittudós
[szerkesztés] Az újjáalapított Corvin-lánc kitüntetettjei
[szerkesztés] 2001
- Balogh János zoológus 1913-2002
- Lámfalussy Sándor közgazdász 1929-
- Lukács János történész 1924-
- Makovecz Imre építész 1935-
- Szabó Magda írónő 1917-
- Teller Ede fizikus 1908-2003
- Oláh György kémikus 1927-
- Lovász László matematikus 1948-
- Nemeskürty István irodalomtörténész 1925-
- Kallós Zoltán néprajz kutató 1926-
- Szokolay Sándor zeneszerző 1931-
- Zsigmond Vilmos operatőr 1930-