Cipszerek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A cipszerek vagy szepességi szászok egy németajkú népcsoport eredetileg a Szepességben (a mai Szlovákia területén), akik később letelepedési jogot kaptak Máramaros környékén is (a mai Románia területén). Nevük a német Zips (Szepes) szóból származik.
Közjogi és gazdasági helyzetüket V. István király 1271. évi szabadságlevele, majd Károly Róbert 1312. és 1328. évi kiváltságlevele erősítette meg. Összegyűjtött törvényeiket 1370-ben foglalták írásba (Zipser Willkühr).
A legrégibb cipszer nyelvjárásban írt versről Lám Frigyes írt tanulmányt.
[szerkesztés] Lásd még
- Genersich János
- Szent-Iványi Domokos
- Erdélyi szászok
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ilyés Zoltán: A nemzeti identitás és az etnikus tradíció változásai és szimbolikus megjelenítésük szintjei egy szlovákiai német közösségben
- Ilyés Zoltán: Szórványkutatás, szórványértelmezés
- Kövér György: Biedermeier cipszer családtörténet In: Kőfallal, sárpalánkkal... Rendi társadalom–polgári társadalom 7. a Hajnal István kör kiadványa, Debrecen, 1993.
- Demkó Kálmán: A szepesi jog. (Zipser Willkühr.) Keletkezése, viszonya országos jogunkhoz és a németországi anyajoghoz. (PDF formátum)