Cikó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Dunántúl |
Megye | Tolna |
Kistérség | Bonyhádi |
Rang | község
|
Terület | 19,86 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 7161 |
Körzethívószám | 74 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Cikó község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Történet
"Cikó - Máriaszéplaki templomrom – ma is műkődő zarándokhely Széplak románkori templomának romjai Cikó határában találhatók. Ez megyénk legjelentősebb fennmaradt román kori emléke. Békefi Remig, aki a cikádori apátság helyét akarta tisztázni, az 1890-es években hevenyészett ásatásokat folytatott a helyszínen. Az eredményei szerint két homlokzati tornyos és talán három hajós épület volt a templom. A templomhoz kapcsolódó kolostorépület nyomait nem találta. Békefi faragvány- és oszlop töredékeket ásott ki, ezeknek rajzát is közölte a cikádori apátság történetét bemutató művében. A faragványokat már Békefi is, és újabban Tóth Melinda (MTA, Művészettörténeti Intézet) is a pécsi székesegyház XII. századi átépítésén dolgozó műhely köréhez kötötte. Marosi Ernő is ilyen értelemben említi, sőt ő kiemeli azt is, hogy ilyen szorosan Pécshez köthető faragványt máshonnan nem is ismerünk. A templom tehát a XII. század második feléből származik, ellentétben Genthon véleményével, aki szerint XIII. sz.-i. Szekér József László a templomhoz közeli szántásból, 1900 körül előkerült faragványokról is beszél. Jelenleg egyetlen faragvány fellelési helyéről sincs tudomásom."