Buják

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.88543° k. h. 19.54028°

**Buják**
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Kistérség	Pásztói
Rang	község
Terület	53,04 km²
Népesség
Összesen: 2386 fő (2001) Népsűrűség: 44,98 fő/km²
Irányítószám	3047
Körzethívószám	32
Térkép é. sz. 47.88543° k. h. 19.54028°	település Mo. térképén

Buják község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
- 2.1 Buják várának története
3 Nevezetességei
4 Érdekességek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Pásztótól 30 km-re található zsáktelepülés. Bokorra csak egy erdei aszfaltozott úton lehet átmenni.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Buják várának története

Buják várának rekonstrukciós rajza

Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve. A vár magját képező öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de első okleveles említésére csak a 14. század elején került sor. 1317-ben Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta sikertelenül. 1386-ban a Garaiak birtokába kerül, akiknek kihalásával visszaszállt az uralkodóra. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond a szandai várral együtt feleségének adományozta. Albert király 1439-ben elkobozta Borbálától a várat, és Báthori István országbírónak adta. Az 1440-es években a husziták sikertelenül ostromolták. A Báthoriak építették ki a 16. század közepére (a török veszély növekedése miatt) a külső falgyűrűt és az északi nagy körbástyát, és maradtak urai egészen 1552-ig, amikor a törökök könnyedén elfoglalták az őrség egy részének éjszakai elmenekülése miatt. 1593-ban Báthory István országbíró vezetésével sikerült visszafoglalniuk a magyaroknak. A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1663-ban a törökök újra elfoglalták és 50 fõnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták vissza a várat, azzal a feltétellel, hogy a török őrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat és legnagyobb részüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga, hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével. Most a törökök támadták meg az elvonulókat és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666-ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom.