Borágó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borágó | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Borago officinalis |
||||||||||||||
Rendszertan | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
Binominális név | ||||||||||||||
Borago officinalis L. |
A borágó (latin nevén: Borago officinalis L.) egy fűszernövény. Népies nevei: borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv.
A 30-75 cm-re növő növény kitűnő tulajdonságait kalcium, kálium és a benne lévő ásványi sók adják. Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz. Magja jelentős mennyiségben tartalmaz egy értékes zsírsavat, a gamma-linolénsavat, amelynek kedvező hatása van a vér zsír- és koleszterin-szintjére.
Virága égszínkék, néha rózsaszín vagy fehér. Ötszirmú virágából fekete porzói kilógnak.
Felhasználása: virágát salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére használjuk, szárítva is. Fiatal levelét hideg italok készítéséhez, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére és sószegény diétához használjuk. A belőle készült tea jó vizelethajtó, alkalmazása vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására.