Bitnitz Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bitnitz Lajos (Ják, 1790. július 17. - Nagykanizsa, 1871. június 28.) bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
[szerkesztés] Élete
Atyja seborvos volt; Nagykanizsán és Kőszegen végezvén középiskoláit, 1807-ben a szombathelyi papnövendékek közé lépett és üres óráit az olasz, francia s német nyelv tanulására fordította; a teológiai tanfolyam után 1811. decemberében Somogyi Lipót püspök alkalmazta maga mellett. 1812. április 1. az ottani lyceumban a mathesis tanára lett s mint ilyen 1815-ben bölcselettudori oklevelet nyert. 1819-től a legujabb időkig ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanszékét díj nélkül látta el. Vas megye 1839-ben lyceumi igazgatóvá választotta. 1847-ben kanonokká neveztetett ki, 1868-ban püspöki címet nyert. 1828-ban tagja volt azon küldöttségnek, mely a magyar tudományos társaság alaprajzát és rendszabályait március 15-től április 7-ig Pesten szerkesztette. 1830. november 17. ugyanazon magyar tudós társaság igazgató tanácsa a matematikai osztályban vidéki rendes, 1847-ben tiszteletbeli tagnak választotta. Az akadémiában Szabó Imre tartott fölötte emlékbeszédet 1872. szeptember 29. Műveiben többek közt igazolta, hogy a tótsági (Délnyugat-Magyarország) szlovének (vagy vendek) valóban szlovén eredetűek, nem pedig germán eredetűek, ahogy sokan gondolták.
[szerkesztés] Munkái
1. Tentamen publicum e mathesi adplicata. Sabariae, 1820.
2. Tentamen publicum e mathesi theoretica et geometria practica. U. ott, 1820. és Pest, 1825. 1827.
3. De religionis et philosophiae relatione mutua. U. ott, 1822.
4. A magyar nyelvbeli előadás tudománya. Pest, 1827. (A Marczibányi 400 frtos jutalomban részesült.)
5. A Szombathelyen felásott római régiségekről. U. ott, 1829.
6. Gazdasági szótár. Szombathely, 1831.
7. Magyar nyelvtudomány. Pest, 1837. Két rész. (I. kötet jav. és bőv. kiad. Kőszeg, 1848.)
Utazási naplója 1828-ból megjelent a Fővárosi Lapokban (1871. 191–193. sz.)
Értekezései, könyvismertetései s apróbb dolgozatai megjelentek a Tud. Gyűjteményben (első értekezése: A tul a Dunán lakó vandalusokról. 1819–21. 1824–25. 1827–29.) Szombathely mellett felásott római sirboltokban talált régiségekről cz. értekezését Büsching a boroszlói Kunstblattban is kiadta németűl; ezért 1825. febr. 25. a boroszlói tud. társ. levelező tagjává választotta; irt a Muzarionba, M. Tud. Társ. Évkönyveibe, Athenaeumba, s a Közh. Esmeretek Tárába, melyet főkép aesthetikai, régészeti s életrajzi czikkekkel látott el.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996