Beyer Henrik
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beyer Henrik (Biala, 1821. július 21. - Beszterce, 1881. február 20.) gimnáziumi tanár
[szerkesztés] Élete
Gymnasiumi s bölcseleti tanulmányainak befejezése után a reáltudományok felé fordult és a selmecbányai akadémián elvégezte a szabályszerű négy évet (1844–1848.), mire bányamérnökké lett. A szabadságharc idején a honvédek közé lépett és részt vett több csatában, így Buda ostrománál és Kápolnánál is. A lezajlott harc után mint tüzérfőhadnagy tért vissza félben hagyott pályájára, és 1851–1857-ig kataszteri mérnök volt. 1857-ben a kassai főgymnasiumnál (s egyuttal a reáliskolánál is) mint természetrajzi melléktanár alkalmaztatott. 1859-ben az eperjesi főgymnasiumhoz tették át, hol 1863-ig helyettes tanárként működött. 1863–1866-ig magán-bányamérnök volt. 1867-ben a szabadkai főgymnasiumnál lett helyettes tanár, hol 1867–1868-ban mint rendes tanár működött. 1868-ban letette Budapesten a tanári szakvizsgálatot; a természetrajznak az egész gymnasiumban való tanítására nyert, képesítést mire rendes tanárnak a besztercei főgymnasiumhoz neveztetett ki.
[szerkesztés] Munkái
Úttörő volt Magyarországon (1879. óta) a mikroszkópi praeparatumoknak iskolai célokra való olcsó előállításában és terjesztésében. Mihálka Antal, Ásványtan alapvonalai főgymn. és főreáliskolák használatára című, sokáig versenytárs nélkül használt munkáját negyedik (Pest, 1864.) és ötödik kiadásban (U. ott, 1873.) átdolgozta.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
Based on work by 