Bernhard Márton
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bernhard Márton (Bernhardt Márton) (1806. december 27. - Nagykároly, 1870. április 8.) piarista rendi szerzetes, tanár
[szerkesztés] Élete
Iskoláit végezvén 1822. október 8. a rendbe lépett és Trencsénben volt novitius; 1830. augusztus 29. áldozó pappá szentelték. Miután 1825-től Podolinban, Nyitrán, Pesten, Trencsénben tanított és útobbi helyen iskolaigazgató is volt, áthelyeztetett 1860-ban Máramarosszigetre igazgató-tanárnak; 1867-ben Nagykárolyban lett másodházfőnök, gymnasiumi igazgató és egyúttal tanította a latin, magyar nyelvet és természetrajzot.
[szerkesztés] Munkái
1. Alagya ft. Grosser János urnak... Esztergom. 1835.
2. Ode memoriam recolens rev. ac cl. patris Francisci Ugróczy... Nitriae, 1836.
3. Lessus in obitum Josephi Vurum episcopi Nitriensis. Tyrnaviae, 1838.
4. Elegia honoribus Emerici Palugyay episcopi Nitriensis. Nitriáe, 1839.
5. Elegia honoribus Stephani Vagyon reg. civitatis Trencsiniensi parochi. U. ott. 1839.
6. Elegia qua Joannem Bapt. Grosser scholarum piarum praepositum provincialem... U. ott. 1839.
7. Elegia honoribus Joan. B. Grosser... dum collegium Nitriensem cononice visitaret. U. ott, 1846.
8. Elegia honoribus Ludovici Sztárek abbatis B. M. Virginis de Czikádor. Pestini, 1855.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
Based on work by 