Benedek Marcell
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. - Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia
A Magyar Irodalmi Lexikon (I-III., Bp., 1963-65) főszerkesztője volt. Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Főbb művei
Kis könyv a versről (Bp., 1960), Kis könyv a drámáról (Bp., 1964) és Kis könyv a regényről (Bp., 1965). Ezek később Irodalmi hármaskönyv (Bp., 1966) címmel egy kötetben is megjelentek. Az önéletrajzszerű Vulkán (Bp., 1918) c. regénye az első világháború előtti radikális fiatalság nemzedékregénye. A Hamlet tanár úr (Bp., 1928)
[szerkesztés] Műfordításai
Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra: G. B. Shaw, Anatole France, V. Hugo, G. de Maupassant, H. de Balzac, R. Rolland, R. Martin du Gard stb. műveinek fordítása mellé felsorakozik három verses Racine-tragédia, az Andromache; Berenice és Mithridates; Corneille Polyeucte-je és Rabelais Gargantuájának szemelvényes fordítása.
[szerkesztés] Díjai
- az irodalomtudományok doktora (1952)
- Baumgarten-díj (1944)
- Kossuth-díj (1963)