Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Beer-Sheva - Wikipédia

Beer-Sheva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Beer-Sheva (magyar átírásban Berseba, héberül באר שבע (Sound Be'er Sheva), arabul بِئْرْ اَلْسَبْع (Sound Biʼr as-Sabʻ)) az izraeli Negev-sivatag legnagyobb városa, melyet a "Negev fővárosának" is neveznek. A város az ország déli régiójának közigazgatási központja, mely helyet ad többek között a Ben-Gurion Egyetemnek, a Soroka kórháznak és az Izraeli Berseba Sinfonietta zenekarnak. A város az ország 1948-as létrejötte óta figyelemreméltóan terjeszkedett. 20 évvel ezelőtt lakossága csupán 110 800 fő volt, míg 2005-ben lakosainak száma 185 500-re volt tehető, ezzel Izrael hatodik legnagyobb városa. Mai lakosságát főleg az arab országokból és a volt Szovjetunióból bevándorolt zsidók alkotják.

A Soroka kórház Bersebában
Nagyít
A Soroka kórház Bersebában

[szerkesztés] Története

Dani Karavan által tervezett emlékmű Berseba visszafoglalásának emlékére az egyiptomi erőktől.
Nagyít
Dani Karavan által tervezett emlékmű Berseba visszafoglalásának emlékére az egyiptomi erőktől.

A várost már az Ószövetségi Szentírásban a Teremtés könyve is említi, mint az eskü helyét, ahol az Abimelek vezette filiszteusok és az izraeliták esküvel erősítették meg, hogy nem támadnak egymásra. A Biblia leírja, hogy két esküt is tettek itt az izraeliták, egyet Ábrahám, egyet pedig Izsák. Bersebát megemlíti Józsue könyve is. A bibliai időkben Berseba Izrael legdélibb városa volt, ezért a "Dántól Bersebáig" kifejezés egész Izraelt jelentette. A név etimológiájára több történet is van. Ábrahám és Abimelek esküjénél az eskü forrása, máshol a hetek esküje, Izsák történeténél hét forrás, illetve Izsák és Abimelek esküjénél az eskü forrása jelentéssel magyarázza a Biblia. A nyelvtudomány szerint az az eskü forrása változat a valószínűbb magyarázat.

A régészeti leletek szerint az ősi Berseba a mai várostól néhány kilométerrel északnyugatra feküdt és körülbelül az i. e. 4. évezredben népesült be. A történelem folyamán sokszor lerombolták, de mindig újjáépítették. Tel Beer-Shevának, azaz az ősi városnak utolsó lakói a bizánciak voltak, akik a 7. században hagyták el a várost. Az oszmán törökök, akik a 16. századtól a 19. század végéig ellenőrizték a mai Izrael területét alig szenteltek figyelmet Bersebának. Európai zarándokok a várost romként említik, mely körül beduinok táboroznak. A törökök a 19. század végén rendőrállomást építettek a környékbeli beduinok ellenőrzésére. Ez arra ösztönözte a beduinok egy részét, hogy felhagyjanak addigi nomád életmódjukkal és kis települést létesítsenek ezen a helyen. Hozzájuk csatlakoztak Hebronból és Gázából jött arabok is. Ekkor a törökök elhatározták, hogy megépítik a városközpontot, megtervezték az egyenes utcákat és a főbb épületek helyét. Vasútállomás is épült, mely az Askelon – Gáza vasútvonal állomása volt.

1917. október 31-én az I. világháború palesztínai hadműveletei során a William Grant tábornok vezette 4. ausztrál könnyűlovasdandár négy mérföld széles harcvonalon indított támadása során lerohanta a török állásokat és elfoglalta Bersebát. A történészek szerint ez volt a hadtörténet utolsó sikeres lovasrohama. Ezzel megkezdődött a több évtizedes brit mandátum korszaka. A brit uralom alatt Berseba közigazgatási központ volt, ahol rendőrség és bíróság működött és a lakók többsége a briteknek dolgozott. Az ENSZ 1947. évi felosztási terve szerint Berseba az arab övezetbe került. 1948-ban Izrael megalakításakor hat arab ország támadta meg az újonnan kikiáltott államot. Az izraeli hadsereg október 15. és 22. között a Yoav hadművelet során kiűzte területéről az egyiptomi csapatokat és megszállta a mai Dél-Izrael területét, így a város is izraeli ellenőrzés alá került.

Húsz éve a városnak még 110 800 lakosa volt, ez a szám mára a folyamatos bevándorlás következtében 184 000 fölé nőtt. A városnak egyeteme, kórháza, szimfónikus zenekara van. A városban 60 elemi iskola, 39 középiskola működik és magán oktatási intézmények is vannak. A várost külvárosok sora veszi körbe, ezek közül Omer, Lehavim és Meitar zsidó népességű, míg a legnagyobb beduin városok Rahat, Tel-Sheva és Lakija.

[szerkesztés] Sport

A város legnépszerűbb sportegyesülete a Hapoel Beer Sheva futballcsapata. A klubot 1949-ben alapították, kétszeres bajnok (1975 és 1976), izraeli kupagyőztes (1997) és kétszeres totókupagyőztes (1989 és 1996). Pályája a Wassermill stadion 14. 000 befogadóképességű. A város legsikeresebb sportága a sakk. Az 1973-ban alapított helyi sakkcsapat sokszoros izraeli bajnok és kupagyőztes, 2005-ben sakkvilágbajnokság házigazdája volt.


[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu