Bánságok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.
E területeket a 15. századtól, az oszmán-török támadásoktól kezdve végvidéknek, végvidéki bánságoknak is nevezték. Különösen nevezetesek voltak a Szörényi Bánság és a Macsói Bánság, amelyek területileg is jelentős tartományokat képeztek. A Szörényi Bánságon kívül a többi bánság a délszláv területeken volt található. A magyar hódítással számuk szaporodott, majd többeket egyesítettek, végül a 16. század sorám a török előrenyomulás miatt megszűntek.
A középkori bánságokhoz csak nevében van köze a Habsburgok által 1718-ban létrehozott Temesi Bánságnak, és az ennek nyomán kialakuló mai Bánság vagy Bánát földrajzi területnek.
[szerkesztés] A középkori Magyar Királyság bánságai
- Barancsi Bánság
- Bodonyi Bánság
- Boszniai Bánság
- Jajcai Bánság
- Kucsói Bánság
- Macsói Bánság
- Nándorfehérvári Bánság
- Ozorai Bánság
- Sói Bánság
- Szerémi Bánság
- Szörényi Bánság
- Szrebernyiki Bánság
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 