Asvaghósa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Asvaghósa (Kr. u. I. század?) Szanszkrit költő
A buddhizmus egyik legnagyobb költője. Fő műve a „Buddha-csarita" (Buddha élete) című eposz, amely töredékesen maradt fenn. A műben Buddha alakja emberi fenségben, de már legendássá válva jelenik meg. Az V. században lefordították kínai nyelvre, a VIII. században tibetire. Másik eposza, a „Szaundaránanda-kavja", amely Buddha féltestvérének, Nandának a megtérését mondja el. Csupán V. századi kínai fordításból ismert a „Szútrálankára" (Tanítások ékszere) című legendagyűjteménye, amely próza és vers keveréke. Bizonytalan, hogy az ő műve-e a neve alatt fennmaradt „Vadzsraszúcsí" (Gyémánttű) című traktátus, amelyben a brahmanizmus kasztrendszerének igazságtalan voltát és minden ember egyenlőségét bizonyítja magának a brahmaniumusnak a szent irataiból. Tibeti és kínai források más műveket is tulajdonítanak neki, feltehetőleg tévesen.
Írt színdarabokat is, ezek közül néhány töredék került elő a kelet-turkesztáni ásatások során, például a „Sáriputra" című darab, amelyben Sáriputrának, Buddha legnagyobb tanítványának megtérését meséli el.
[szerkesztés] Források
A buddhizmus kislexikona