Akasztó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Alföld |
Megye | Bács-Kiskun |
Kistérség | Kiskőrösi |
Rang | község
|
Terület | 64,88 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 6221 |
Körzethívószám | 78 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Akasztó község Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kiskunság északi szélén fekszik. A község határában folyik a Duna-völgyi-főcsatorna. A legközelebbi város Kiskőrös (10 km), Solt 20 km-re fekszik.
[szerkesztés] Története
A hagyomány illetve andkdoták szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjog-kiváltságáról kapta a nevét.
Akasztó neve 1278-ban szerepel először az oklevelekeben (Akazthow). Királyi birtok és vámszedő hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedet, az 1700-as években azóta elmagyarosodott szlovákok kezdték benépesíteni.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (1744, átépítve 18. század közepén)
- Döbrögéc pusztán 1965-ben római kori régészeti lelet került elő (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
- Szeptember második hétvégéjén Mária-napi búcsú és szüreti bál
- Stadler Stadion
- Akasztói Horgászpark