Abádszalók
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
Kistérség | Tiszafüredi |
Rang | nagyközség
|
Terület | 132,23 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 5241 |
Körzethívószám | 59 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Abádszalók egy város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tiszafüredtől 20 km-re délnyugatra a Tisza bal partján fekszik. 1895-ben egyesült Tiszaabádból és Tiszaszalókból.
[szerkesztés] Nevének eredete
A Szalók a szláv eredetű Slávek puszta személynévől, az Abád az Aba nemzetségnévből származik.
[szerkesztés] Története
Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712-13-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott.
Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült.
Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják. Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
- Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
- Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben épült.