Aargau
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aargau (franciául Argovie): kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Északon Németország és Basel-Land félkanton, nyugaton Solothurn, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1403 km². Székhelye: Aarau.
Állattenyésztéséről és tejiparáról híres.
[szerkesztés] A Pallas Nagy Lexikonában
[szerkesztés] Földrajza
Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau). Lakóinak száma 193 834 fő (1888. évi adat), akik németek, nagyobbrészt protestánsok.
[szerkesztés] Gazdasága
A földművelés a főfoglalkozás, de ebből a nép még meg nem él. Ezenkívül szőlőt termesztenek, marhát és disznót tenyésztenek, felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástrom-ot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. Aargau főipara a pamut- és selyemipar meg a szalmafonás.
40190 ember (1888) foglalkozik iparral, 248 gyárban, melyek 5334 lóerejű gépekkel dolgoznak. Demokrata alkotmánya van 1852. febr. 25-től, mely a népfelségen alapul s 1803-ban, 1869-ben és 1870-ben több változáson ment keresztül.
[szerkesztés] Közigazgatás
Feloszlik 11 kerületre és 50 járásra. Nagy tanácsát, járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter, és a nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.
Állambevétel (1888) 2 293 287 frank; kiadás: 2 351 090 frank. Szövetségi kontingensül 14762 katonát állít ki.
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, mig a szövetségesek 1415-ben Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-iki forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. 1831 ápr. 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg az 1852 febr. 22-iki alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Based on work by 