A Vöröskereszt jelképei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A jelképek története
[szerkesztés] Áttekintés
A vörös kereszt jelképet hivatalosan 1864-ben fogadták el Genfben, egy évvel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság megalapítása után. A jelkép, melyet a fegyveres konfliktusokat szabályozni kívánó első, 1864-es genfi egyezmény 16 aláírója elfogadott, a svájci zászlón alapul, fordított színekkel.
A vörös félholdat elsőként az Oroszország és az Oszmán Birodalom közti fegyveres összecsapás (1876–1878) során használták. A jelképet 1929-ben fogadták el hivatalosan, és eddig 25 muszlim ország ismerte el.
Izrael 1949 óta szeretné elismertetni a vörös kereszttel és vörös félholddal egyenértékű jelképnek a vörös Dávid-csillagot, ami a Magen David Adom elsősegélynyújtó szolgálat jelképe, de a Vöröskereszt és a Vörös Félhold hivatalosan nem ismerte el, mert ez a jelkép nem jelenik meg a genfi egyezmények által elismert szimbólumok között.
2005. december 8-án írták alá a harmadik jelképet, a vörös kristályt megállapító nemzetközi szerződést (az 1949-ben elfogadott genfi egyezmények III. kiegészítő jegyzőkönyve). Elsőként Izrael és Eritrea kezdte használni.
Jelenleg 196 ország a vörös keresztet használja, 30 a vörös félholdat.
[szerkesztés] A három fő jelkép
[szerkesztés] A vörös kereszt
A vörös kereszt jelképet a genfi döntések értelmében orvosi és humanitárius járművekre és épületekre lehet festeni, hogy megvédjék őket a katonai támadástól. Nem összetévesztendő a Szent György-kereszttel, ami Anglia, Barcelona, Freiburg és más helyek zászlóján látható: a Szent György-kereszt ágai elérnek a zászló széléig, a vörös kereszté pedig nem. A Vöröskereszt jelképe a történelme során semlegességre törekvő Svájc zászlaján alapul.
[szerkesztés] A vörös félhold
Eredetileg a vörös keresztet szánták egyedüli jelképnek, de számos muszlim országnak (főként az Oszmán Birodalomnak, később Törökországnak) ellenvetései voltak, így született meg a következő jelkép, a vörös félhold. Perzsia (a későbbi Irán sikeresen elérte, hogy a lehetséges jelképek közé bekerüljön a vörös oroszlán és nap is.
[szerkesztés] A vörös kristály
2005. december 8-án, részben hogy megkönnyítsék Izrael részvételét a Vöröskeresztben, a genfi egyezményben hivatalosan elismertek egy újabb jelképet, melynek hivatalos neve „harmadik protokollembléma”, de informálisan csak vörös kristálynak hívják. A svájci kormány által az ügyben megrendezett konferencia december 5. és 8. közt zajlott, a 192 tagállamból 98 mellette, 27 ellene szavazott, 10-en tartózkodtak, míg 57 országos Vöröskereszt-szervezet nem képviseltette magát. Kuba, Észak-Korea és Kína mellett nagyrészt muzulmán államok ellenezték.
Az új jelképet könnyen felismerhetőnek tervezték, és arra szánják, hogy elfogadható legyen különböző kultúrák számára, tekintet nélkül a vallási meggyőződésre (a vörös keresztet és félholdat gyakran a kereszténységhez és az iszlámhoz kapcsolják). Egy országos Vöröskereszt-szervezetet sem köteleznek arra, hogy megváltoztassa már létező nevét és jelképeit, de mindet egyforma tiszteletben kell tartani. A vegyesen keresztény és muzulmán népességű Eritrea már kifejezte szándékát a jelkép használatára.
[szerkesztés] További jelképek
[szerkesztés] A vörös oroszlán és nap
A Vörös Oroszlán és Nap Társaságot Ahmed Sah Qajar rendelete alapján hozták létre 1923-ban, maga a jelkép azonban már 1864-ben megjelent [1] a genfi tárgyaláson; Irán ellenezte ugyanis a két fő riválisa, az orosz és az ottomán birodalom által előnyben részesített jelképeket. Mivel a jelképet a sahhal hozták összefüggésbe, 1980-ban Irán áttért a vörös félhold használatára. Bár a vörös oroszlán és nap jelenleg nem használatos, Irán továbbra is fenntartja a jogot a használat felújítására, ezért még mindig hivatalosan elismert jelkép.
[szerkesztés] A vörös Dávid-csillag (Magen David Adom)
Izrael több mint ötven éve kéri a vörös Dávid-csillag elismerését, azzal érvelve, hogy mivel a kereszténységnek és az iszlámnak saját jelképe van, a judaizmus is megérdemel egyet. A Magen David Adom szervezet Izraelben jelenleg is használt jelképét azonban a genfi egyezmény nem ismeri el. A Nemzetközi Vöröskereszt cáfolja továbbá, hogy a vörös kereszt keresztény szimbólum lenne.
A Nemzetközi Vöröskereszt azzal érvelt továbbá, hogy ha a zsidók vagy bármelyik másik csoport külön jelképet kapnának, több más nemzet vagy vallási csoport is kérhetne egyet, és ezzel tönkretennék a Vöröskereszt eredeti célját, mely az volt, hogy legyen egyetlen egyszerű jelkép, mely mindenki által ismert és védi a humanitárius szervezeteket. A muzulmán országok szintén ellenezték az izraeli kérés teljesítését, ami lehetetlenné tette a megegyezést.
A vörös kristály elfogadásakor a Magen David Adom bejelentette, hogy Izraelen belül továbbra is használja régi jelképét, de a vörös kristályba foglalva, míg külföldön csak a kristályt használja majd.
[szerkesztés] A jelképek használata
[szerkesztés] A vörös kereszt
A genfi egyezmény értelmében a vörös kereszt jelképet csak a következőek jelzésére használhatják:
- a sebesült és beteg katonák ellátásával foglalkozó létesítmények;
- a hadseregek orvosi személyzete;
- katonai lelkészek;
- Vöröskereszt-szervezetek, például a Nemzetközi Vöröskereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság (korábban: Vöröskereszt Liga), és a 182 országos Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezet.
A genfi egyezmény kötelezte aláíróit arra, hogy mind háborúban, mind békében megakadályozzák a név és a jelkép jogosulatlan használatát, hogy megmaradjon az irántuk érzett tisztelet. Ettől függetlenül gyakran használják a jelképet elsősegély, orvosi eszközök és hasonlók jelölésére, ami jogosulatlan használatnak számít, és a genfi egyezmény aláíróinak tiltaniuk kellene. Az összeütközés elkerülése végett gyakran más színű keresztet használnak.
[szerkesztés] A vörös kristály
Saját országuk területén az országos szervezetek bármelyik elismert jelképet használhatják, vagy ezeket, illetve kombinációjukat a vörös kristályba foglalva is. Ezeken kívül az országos szervezetek használhatnak más, elterjedt és ismert jelképeket is, ha előzőleg bejelentik. Külföldön az ilyen a nem nemzetközileg elismert jelképeket a vörös kristállyal együtt kell megjeleníteniük. Csak az egyezmény által elismert jelképek használhatóak, akiknek a jelképét a genfi egyezmény nem ismeri el, a vörös kristályt kell használniuk.
[szerkesztés] Korábbi jelképjavaslatok
Sri Lanka (akkor még Ceylon) 1957-ben India pedig 1977-ben megpróbálta elfogadtatni a vörös szvasztikát, Kazahsztán és Eritrea pedig a kereszt és félhold kombinációját próbálta bevezetni – ez a jelkép egyébként a Szovjetunióban használatos volt. A szervezet története folyamán több más jelkép is felmerült: Afganisztán vörös mecsetet, Sziám (ma: Thaiföld) vörös lángot, Zimbabwe vörös csillagot javasolt.
[szerkesztés] Lásd még
- Magyar Vöröskereszt
- Hágai Egyezmények (1899 és 1907)
- Henri Dunant, a Vöröskereszt alapítója
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- American Red Cross
- Canadian Red Cross
- British Red Cross
- International Committee of the Red Cross
- International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies
- Red Cross and Red Crescent Movement
- Australian Red Cross
- Finland's Red Cross
- Portuguese Red Cross
- Red Cross Society of China
- Taiwan Red Cross Organisation
- Hong Kong Branch of Red Cross Society of China-->
Based on work by 