Észak-Ázsia művészete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szibéria népeienek gazdasági tevékenysége többrétű, egy-egy foglalkozási ág előtérbe kerülésétől függően, amit pedig döntően befolyásolják a természeti körülmények. A szibériai népek gazdálkodása és hajdani antimisztikus-samanisztikus világnézete hatással van a díszítőművészetre is. Művészetük az embert körülvevő természet és társadalom megismerésének folyamatát tükrözi.

A munkamegosztás miatt kialakult a női és férfi művészet is. A nők alkalmazták a festéket, fonalat, bőr- és textildarabokat, inakat, gyöngyöt, nyírfakérget és gyapotot. A férfiak csonton, fán és fémen faragtak ki ábrázolásokat. A művészeti alkotások létrehozásában részt vett csaknem az egész felnőtt lakosság. A burjátoknál pl. az egész rokonság a rajzokat készítette.

[szerkesztés] Sík ábrázolásmód

A sík ábrázolást az anyagi kultúra tárgyain és a kultusz tárgyain alkalmazták. Törekvés található a reális tárgyak ábrázolásban, különösen a rajzok, festmények esetében, valamint a stilizált ábrázolásokra, nyírfakéregnél, csontnál, és prémnél. Az utóbbiak esetében a mértani ábrázolásként ható díszítőelemek sokszor az ember, különböző állatok és természeti jelenségek kifejezései. pl. Északnyugat-Szibéria népei legtöbbször rénszarvast és medvét ábrázolnak, Kelet-Szibériában viszont tigrist. Az egyes népek sámándobjain látható rajzok az illető nép egykori világképét tárják elénk, elképzelést ábrázolnak az égről, a Földről és az alvilágról. A művészeti alkotások vadászok, halászok, állattenyésztők keze alól kerültek ki. A síkon ábrázoló művészetet csaknem minden szibériai nép ismerte, de az egyeseknél a fejlődés különböző fokát érte el. Némely nép csak ritkán alkalmazta. Bőrre vagy textilre festett színes rajzok elsősorban az Amur menti népeknél találhatók, a fémek vésett ábrázolásai különösen a jakutoknál, és az evenkiknél, a nyírkéreg ábrázolások pedig az obi-ugor népeknél.

[szerkesztés] Szobrászat

A plasztikus művészeti alkotások főleg fából, fémből és kőből készített ember- és állatalakok. A fából faragott ember alakú bálványok realisztikus ábrázolásról tanúskodnak, a kifaragott testet sokszor textil vagy prémruhával borítják. A szamojédek bálványai és áldozati tárgyai gyakran kövek voltak, s azzal tették őket ember alakúvá, hogy felöltöztették. Állatalakok is lehettek áldozati tárgyak, legtöbbször fából faragták őket, és az illető táj legfontosabbjait (tigris,medve (állat)) ábrázolták. Némely nép szénából és szalmából készítette őket. A fémek közül vasból, bronzból, rézből, ezüstből készült ember- és állatalakokat, valamint dombormű vereteket találunk, melyek vadász- és halászjeleneteket ábrázolnak.

Szibéria népei fejlődésük során sajátos ábrázolóművészetet alakítottak ki. Emlékeik gyakran ősi vonásokat őriznek, melyek sokszor az ősközösségig nyúlnak vissza.