Vita:Élet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élet definíciója
Az élet eredetének kutatása talán a legizgalmasabb ága a természettudományoknak. Az a legnagyobb gond vele, hogy még az élet fogalmának definíciója sem éppen univerzális. Ezért próbálok egy áttekintést nyújtani, mi lehet szükséges az élethez:
- autonómia : Ez tekinthető az alap feltételnek, mivel képesnek kell lennie a rendszernek az önállóságra.
- reprodukció, szaporodás : Azonban a bozottűz is replikálódik, sőt még a vírus is, habár nem a saját, hanem a gazdasejt genetikai rendszerét használja erre
- anyagcsere : Egyes állatok (pl. békafajok) képesek rendkívül alacsony hőmérsékleten lelassítani, utána pedig újraindítani életfolyamatikat, viszont a folyamat egésze során élőnek tekintendők.
- táplálkozás : A hurrikán is táplálkozik, hiszen anyagot vesz fel és növekszik általa, mégsem tekintjük élőnek.
- komplexitás, szerveződés : Lényeges lehet, de nem esszenciális.
- növekedés és fejlődés : A kristály is képes erre, mégsem élőlény.
- információtartalom : Kizárólag aspecifikusak lehetnek az örökítőanyagok.
- hardver-szoftver keveredés : A szoftver és hardver, azaz a nukleinsav és a fehérje szoros kapcsolata elengedhetetlen.
- állandóság és variáció: Mivel a darwini kényszer alatt áll egy élőlény, ezért tudnia kell alkalmazkodni, különben a környezeti változások miatt elpusztul.
Ezen tényezőket figyelembe véve, az élet definiciójára azt lehetne mondani, hogy az anyagcsere, szaporodás és variáció képessége tűnik esszenciálisnak.
Kérdésem: mit szóltok hozzá? Még nem mertem élesben helyettesíteni az élet szócikkben lévőkkel, de vélemények és a szerző engedélye után megtenném, és még tovább fogom építeni a témát, de valahol el kell indulni.
Előre is köszi!
NCurse 2005. szeptember 14., 20:18 (CEST)
Mint egykori biológushallgató, a szöveget szakszerűnek ítélem, a stílussal, nyelvi megfogalmazással vannak (jelentéktelen) gondjaim (hogy ti. vázlatos), de majd közösen kilyavíccsuk, bővíttyük. Gubb ✍ 2005. szeptember 14., 21:31 (CEST)
Hello!
Biosz tanárunk (egyetemi) szerint az élet definíciója:
- fenotípusos def: komplex rendszer - funkcionális def: olyan rendszer, amely fenntartja önmagát, változik és öröklődni képes
üdv: Mesi
Erről szól a cikk is, mármint a funkcionális definícióról, az ma a legelfogadottabb elmélet. A fenotípusos definícióra nem értem, miért van szükség. Nem fejtenéd ki? NCurse üzenet 2005. december 16., 16:00 (CET)
[szerkesztés] Ennek örülök :)
Kicsit olvasmányosabbá fogom változtatni, nemsoká felrakom vitára. Meg már gondolkodom az élet eredetének cikkén. Ha van javaslat, piszkozat, mutassátok, mert össze lehetne ebből hozni valami érdekeset és értelmeset.
Hajrá!
NCurse 2005. szeptember 14., 21:37 (CEST)
A rossz hírem, hogy jelenleg te vagy a legaktívabb biológus szerkesztőnk, tehát ha te nem csinálod meg, senki. Remélem, ez nem veszi el a kedvedet. Vannak egyébként más "biológusok" is (nem végzettségüket, hanem itteni cikkeiket tekintve biológusok), pl. Gnomon, aki inkább természetvédelemmel foglalkozik, illetve Gomba, de ők most nincsenek itt. Egyszóval nem vagy teljesen egyedül, viszont a cikkeket mégis magadnak kell írnod sajnos. Én is sokáig így voltam mint matematikus: teljesen az én felelősségem volt minden mat-cikk írása. Ez ma már szerencsére nem így van ... na de miért is mondom ezt, miért beszélek már megint magamról? ja, igen. Szóval remélem, ez nem riaszt el a Wikipédiától, ahogy engem sem riasztott. Szóval javaslatokra, vagy sok segítségre egyelőre ne számíts, valszeg te vagy a Főbiológusunk. Gubb ✍ 2005. szeptember 14., 21:50 (CEST)
Nekem éppenhogy túl olvasmányosnak tűnik, valahogy nem igazán lexikonszerű. Az egyes szám első személyt szvsz kerülni kéne, meg valahogy olyan kusza... egy felsorolásban szerintem ne legyen keverve a használható és a nem használható szempont. Az is jó lenne, ha kiderülne, hogy ez kinek a véleménye (nem fontos konkrét személy szintjén, csak úgy körülbelül, mennyire általános, mennyire elfogadott, milyen irányzathoz tartozik), ez a bárki által szerkeszthető Wikipédiában mindig egy fontos szempont. Szvsz érdemes az angol cikket megnézni mintának.
A tartalmához laikusként sajnos nem nagyon tudok hozzászólni. Viszont szerintem nem érdemes óvatoskodni ilyen kérdésekben. Ha látod, hogy a cikk hiányos, vagy nincs túl jól megírva, bővítsd bátran, ha lesz valakinek kifogása, majd ő leírja a vitalapon. Általában nyugodtan írj át kérdés nélkül, hacsak nem valamilyen vitatott témáról szóló vagy aktívan karbantartott cikkről van szó. --TG® 2005. szeptember 14., 22:09 (CEST)
[szerkesztés] Kis betűs rész
- Az a megjegyzés, az a memetikára vonatkozik, melyről fogok csinálni egy új szócikket, és bocs, hogy megint rákérdezek, de nem merem mások írását törölni: letörölhetem? Hisz úgyis pótolni fogom a memetikával.
- Másrészt nem látom értelmét leírni, vagy egyáltalán mély beleolvasással utánanézni, mi volt az élet fogalma a dialektikus matematika vagy a reneszánsz szerint. Szerintem nem része a célnak, de ha másként látjátok, szóljatok.
- Helyettük betenném az élet eredetéről alkotott nézeteket, melyekből van bőven.
Köszi
NCurse 2005. szeptember 14., 22:35 (CEST)
Nyugodtan törölj, ha jónak látod. Két dologra érdemes figyelni: az egyik, hogy a szerkesztési összefoglalóba írd bele, hogy nagyjából mit változtattál, a másik, hogy a ha nem magától értetődő, hogy miért töröltél valamit, akkor a vitalapon írd le. (Utólag is elég, nem kell jóváhagyásra várni vagy ilyesmi.) Ha egyértelmű, pl. lecseréled bővebbre, akkor még azzal sem érdemes fáradni. --TG® 2005. szeptember 14., 22:49 (CEST)
[szerkesztés] Javaslat
Sztem jobb lenne, ha "Élőlény" v "Élet (biológia)" címen futna cikk. Ugyanis semmilyen hivatkozás nincs filozófiai/teológiai kérdésekre, megközelítésekre. Leginkább az "élőlény" cím lenne jó, mert kimondottan az élőlények tulajdonságaival foglalkozik. --ballli 2005. szeptember 18., 18:55 (CEST)
Szia! Abban igazad van, hogy teológiai/filozófiai hivatkozás nincs benne, ezt én is csak most vettem észre, így az élet(biológia) mellett vagyok, de az élőlény szerintem csak úgy állná meg a helyét, ha közben az élet címen is futna, mert nem az élőlényekkel, hanem az élő-élettelen határával, tehát az élettel fogllakozik. Én így látom. Mit szólsz? NCurse 2005. szeptember 18., 19:00 (CEST)
Az "Élet (biológia)" cím jó nekem is. Sztem mozgassuk át. --ballli 2005. szeptember 21., 15:48 (CEST)
Miért nem fér el ezen a lapon a filozófiai, teológiai kérdések tárgyalása? Miről szólna az a rész pontosan? -- nyenyec ☎ 2005. december 16., 16:34 (CET) Ez specifikusan a biológiai, genetikai értelmezésről szólna, arra gondoltunk lehetne belőle élet(biológia) és élet(filozófia) stb, mert elég nehéz lenne a teljesen különböző megközelítéseket összakötni egy cikkben. Ezek, mármint a szempontok külön cikkeket érdemelnek. Ugyanis az életről lehet filozófiailag spekulálni és tényekre támaszkodva, tudományosan is értekezni. Ezért van ez így. Mit gondolsz? NCurse üzenet 2005. december 16., 16:38 (CET)
- Jaaa. Ilyesmire gondoltok: en:Personal life? -- nyenyec ☎ 2005. december 21., 23:33 (CET)
Személy szerint kissé filozófikusnak találom az oldalt (mint a természettudományokat kedvelő lénynek), de ez talán nem baj, egy ilyen lap jó, ha többféle álláspontot képvisel. Azonban vannak megállapítások, melyekkel vitába szállnék:
- igencsak pongyola az a meghatározás, hogy a "hangya nem képes szaporodni"! Kétszer is elolvastam, mire rájöttem, vajon mire gondol, aki ezt írta (az segített, hogy az öszvérrel egy sorban van.)
- pongyola, nyugodtan írd át, a lényegére utaltam, mi szerint akkor így mondom nem képes közvetlenül szaporodni. Hiszen persze, h szaporodik.
- szintén nem tetszik a "darwini kényszer" fogalma. Kit, mire kényszerít Darwin?
- kifejezés, számos helyen olvastam már evolúciós szakirodalomban. A Darwin által lefektetett evolúciós hajtóerő elvei irányította folyamatokra mondjuk, h hat rájuk a darwini kényszer. Szakzsargon.
- Még ide (az élet fogalmához) tartozna szerintem az információcsere, mely legalább olyan fontos, mint az anyagcsere. (Később van róla szó, hogy fontos a környezet változásaira való reagálás, ezt már itt előre lehetne bocsátani.)
- Bizony, bizony. De nem vagyok informatikus, hátha megírja vki. Információról igazi bejegyzés ebbe a cikkbe még nem született. Kíváncsian várom.
- A hurrikánt, kristályt nyilván senki nem tekinti élőnek, hiszen pl. olyan alapvető kritérium hiányzik, mint a szaporodás! Ugyanakkor súlyos hibának tartom (itt, a kristálynál) a "növekedés" és a "fejlődés" fogalmak összemosását! Nem (nagyon nem !) ugyanaz!
- Nem tekinti élőnek senki, nem is arról van szó a felsorolásban, h ezek lehetnének élők, hanem ezeket kell átgondolni, ha az előről beszélünk. Nem (nagyon nem !) ugyanaz! Mit tekintesz fejlődésnek? A bonyolultság nővekedését? Mert akkor fejlődik a kristály is. Tudod te is, h a fejlődés fogalma igen nehezen definiálható. Próbáltam vele a cikkben a lehető legóvatosabban és legkevesebbszer dobálózni.
- Számomra nem derül ki, hogy a fogalmazó szerint a vírus élőlény-e, vagy sem?! Szerintem nem jelentene állásfoglalást ebben a vitában, ha kihangsúlyoznánk, hogy élőnek és élettelennek kb. itt van a határa (tkp. a vírusnál - vagy vegyük bele a viroidokat, virionokat is?).
- Számodra nem derült ki, ami azt jelenti, h kihangsúlyoztam, h nem lehet eldönteni. Nem a fogalmazónak kell döntenie a kérdésben. Egyébként meg még napjainkban is megy a vita a dologról. A vírus magában valljuk be nem élőlény, de gazdasejtben az. Úgyhogy tényleg ez a határ.
- Az idézeteknél tényleg jó lenne a forrást minden esetben megjelölni. (Más kérdés, hogy nem minden meghatározással értek egyet.)
- Nagy részük az angolból van, ott sem volt mindenütt forrás, a többihez hetek óta kereem az igazi forrást. Nehéz dolog ez.
- Néhány használt fogalom meghatározása igen szükséges volna, pl.: „szén-sovinizmus”, Homeosztázis, entrópia (ezt sem biztos, hogy mindenki érti, de a "negentrópia" fogalom számomra is zavaros...), disszipatív rendszer
- Ezért kellenek lelkes segítő biológusok, informatikusok, akik besegítenek végre a cikkbe, mert még messze nincs kész. Az élet eredetét már írom.
NCurse és balli fenti eszmecsréjét átmenetileg "megoldottam" azzal, hogy az Élőlény lapot ide átirányítottam. (Később - ha lesz időm - ígérem próbálok majd konstruktívabb lenni!)
Üdv: Gtopor 2005. december 23., 10:58 (CET)
Az átirányításokkal gondok lesznek, azért nem kezdtünk bele, mert lehet, h élet (biológia) cikkre kell majd átnevezni. Majd eldöntjük. A megjegyzéseket én írtam bele mondandódba. Köszönöm, h hozzászóltál, és ne haragudj, ha néhol túl szarkasztikus voltam, nagyon sokat dolgoztam, h legalább így nézzen ki a cikk, ne úgy ahogy azelőtt, és néhány helyen túlzottnak érzem a kritizálásodat. De hát ilyen ez, ha magáénak érzi az ember a cikket, a témát (abszolút hibásan persze). :) NCurse üzenet 2005. december 23., 12:16 (CET)
Az "élet" szócikket mindenképpen meg kell tartani. Ami most benne van, az részben jó és megőrzendő. De ha gondoljátok, további dolgokat is bele kellene tenni, és esetleg át kellene egy kissé szerkeszteni. Szívesen tennék ezekre javaslatot, mint biológus, ha jónak vélitek. Hol tegyem meg ezt: itt a vitalapon, a homokozóban vgy a szócikkben (én itt a vitalapon gondolnám a leghelyesebbnek)? --kissjano 2006. január 5., 15:23 (CET)
Az "élőlény" szócikk szintén szükséges, de ha átirányítjuk, akkor inkább a "szervezet" szócikkre kellene. Ezt már megírtam a "szuperorganizmussal" együtt. --kissjano 2006. január 5., 15:43 (CET)
Egyetértek: az élőlény mehet a szervezet cikkre, a javaslataid pedig itt vesd fel legyél szíves, aztán megvitatjuk. :) NCurse üzenet 2006. január 6., 15:49 (CET)
[szerkesztés] Javaslatok
Maga az "élet" kifejezés több szempontból is értelmezhető koncepció. A leginkább az élő szervezetekkel és a biológiával kapcsolatban szokták használni; de vannak más értelmezései is. Pl.
- Gyakran használják nyílt végű kifejezésként mondatokban; pl. "örök élet", "mesterséges élet", "Földön kívüli élet".
- "Élet"-nek nevezik a filozófiában az egyén szubjektív létezését is.
- A "személyes élet" az olyan napról napra zajló történések és jelzések összessége, amelyek egy személynek jelentenek valamit. (Ez az előbbinek személyes vonatkozása.)
- Sok nyelvben "élet"-nek nevezik a kenyérgabonát és a belőle készült táplálékot is (ennek történelemszociológiai okai vannak.)
[szerkesztés] A biológiai értelmezéshez
Az "élet" valóban a biológia legbonyolultabb koncepciója, ám azért a legegyszerűbb megfogalmazástól kezdve lépésről lépsre egyre bonylultabb felé haladva mégis modani kell róla valamiket.
Így először is: Az élet a biológiai rendszerek közül a szervezetek (organizmusok) sajátos létezési módja (és nem a fehérjetesteké, ahogy Engels vélte); csakis a szervezetek élnek; de ennek következtében a szervezetekből (egyedekből) felépülő rendszerek is élnek. A szervezetek pedig azért élnek, mert életműködéseket folytatnak, aminek következtében ezek az élő rendszerek megfelelnek az életkritériumoknak. Életkritériumokat pedig azért célszerű felállítani, mert az élet bonyolultsága miatt egyetlen - akármilyen összetett - mondatban nem definiálható (a korábbi "definíciók" jó esetben csak hasonlatok, metaforák voltak évezredeken át, amikkel a tudomány nem sokat tud kezdeni; ezeket persze idézetekként feltüntethetjük). Mivel léteznek az élő szervezetek és a belőlük felépülő egyedek fölötti szerveződések, ezért Gánti Tibor nyomán célszerű abszolút és potenciális életkritériumok szerint megítélni egy lehetséges rendszerről, hogy vajon biológiai-e (azaz élő-e) vagy sem. Az életkritériumoknak igen alapvetőknek és kellő számúaknak kell lenniük, hogy "igen" vagy "nem" alapján a segítségükkel eldönthessük a vizsgált természeti rendszerről, hogy mutatja-e az élet jeleit vagy sem.
Nos: az élet tehát azon nyílt, disszipatív és kémiai alapú rendszerek létezési módja, amelyek kielégítik az életkritériumokat. (Mindezért a "molekuláris biológia" valójában félreértelmezés, mert a molekuláris szinten még nincsen élet, de a szervezetek sajátos kémiai rendszerek, amelyeket természetesen lehet kémiailag is vizsgálni; ám e kémiai vizsgálat még nem az "élet" vizsgálata, cak a fehérjéké, nukleinsavaké stb. Ezt úgy fogalmazta érdekes módon Lucien Cuénot, hogy "Az élőlényekben semmi sem élő külön-külön, csak a szervezet egésze.") Az élet lényege az élőket alkotó molekulák kölcsönhatási rendszere, az anyagcsere folyamata, amely nagyon komplex struktúrákhoz kapcsolódik a szükséges rengeteg kényszerfeltétel miatt. De az anyagcsere önmagában nem elég, további megfelelések is szükségesek: az anyagcserét jelentő (bio)kémiai reakcióhálózat - bár különböző erősségű kölcsönhatásokkal részekre tagolható - mégis egységes egészet alkot, amlynek a részletei mégis állandó kapcsolatban vannak egymással. Ráadásul ez a biokémiai reakcióhálózat úgy van megszerveződve, hogy a környzetéből általa felvett legkülönfélébb hasznosítható anyagokból állandóan a saját anyagait és a ajtá belső kölcsönhatásait gyártja (állítja elő). Így aztán - bár reagál az őt ért környezeti hatásokra (ingerekre), azaz ingerlékeny - mégis megőrzi az önazonosságát ezen ingerhatások módosító effektusai ellenére is - legalábbis bizonyos idő- és térbeli meg intenzitású határok között. Vagyis ezeket a hatásokat eltűri (tolerálja) a saját önazonosságának megszűnése nélkül. Ezt az önazonosság-megőrzési képességet nevezte el Walter Bradford Cannon "homeosztázis"-nak. Ez csak hasonlít az egyszerűbb nyílt rendszerek egyensúlyára vagy stabilitására, de annál jóval komplikáltabb (ezért kellett új terminus technicust kreálni a leírására). A homeosztázis megszűnése azonos a pusztulásaal, a halállal. Minden élő homeosztatikus képességekkel rendelkezik, amíg él.
Ennek a homeosztázisnak a lehetségessége sok dologból adódik:
- Először is az anyagcsere reakciói egyrészt körkörösen szerveződnek (ciklusosak) - csak a reakcióciklus képes önmagába visszatérni, ami elengedhetetlen a homeosztázishoz. Ha egy bonyolultabb rendszerben szintén lehetséges anyagok körkörös átalakítása, az elvben akár lehetségessé is teszi ama rendszer homeosztázisát. Így lehet, hogy élő egyedekből álló természetes életközösség is lehet homeosztatikus, mert anyagáramlásai körkörös jellegűek (szervetlen anyagokból szervesek képződnek, azok szétosztódnak a táplálékhálózatokon az egyedek anyagaivá, majd a lebontók ismét szervetlen anyagokká alakítják át a valamikori élőkből a szerves anyagokat). Ha egy anyagátalakítási rendszerben nincs reakcióciklus, az elvben sem lehet homeosztatikus, így élő sem.
- Az egyes biokémiai reakciókat specifikus katalizátorok gyorsítják sokszázezerszeresére vagy akár többmilliószorosára. Ennek azonban - a közhiedelemmel ellentétben - nem a gyorsítás a lényege önmagában, hanem az, hogy csak az így meggyorsított reakciók tudnak lejátszódni, a nem katalizált, de lehetséges folyamatok az ilyen rendszerben nem rúgnak labdába. Ez biztosítja, hogy körfolyamatok egyáltalán lehetségesek legyenek, és egy A vegyület biztosan csak B-vé tudjon átalakulni, miközben kémiailag lehetséges lenne akár a C-vé, D-vé, stb. alakulása is, de a homeosztatikus rendszerben csak a B-vé alakulás biztosíthatja, hogy az anyagok áramlása valóban visszaérjen a kiindulási ponthoz. Ezért, az élőkben a citromsav a citrátciklusban nem alakulhat mássá, csakis izocitromsavvá, mert a többi lehetséges sokszáz reakciót nem katalizálják specifikus katalizátorok, így azok az izocitromsavvá alakulás mellett lényegében "nem is léteznek". Ha ezen specifikus katalizátorok működése romlani kezd (akár a specificitásuk romlik, akár a gyorsítási képességük), akkor egyre kevésbé biztosítható, hogy az A kiindulási anyagból a ciklus végére ismét A anyag keletkezzék, mert egyre inkább jellemző lesz az elcsorgás más irányba; de akkor az ilyen rendszer már nem saját magát gyártja (azaz a homeosztázisa romlik). Egy kritikus szint után a rendszer homeosztázisa megszűnik, az élő elpusztul.
- A homeosztázist lehetővé tevő következő működés, hogy a specifikus katalizátorokat is maga az anyagcsere reakcióhálózatai állítják elő: a mostani élővilágban a biokémiai reakciók létrehozta aminosavak fehérjékké (enzimekké) kapcsolódnak. vagyis a szabályozókat is maga az anyagcsere hozza létre. Ráadásul a szabályozókat is szabályozzák, a fehérjék átalakulásait is katalizálhatják más fehérjék (enzimek).
- A reakciókat katalizáló enzimek képződnek és lebomlanak; ez lehetővé teszi, hogy az esetleg elromlott katalizátorokat újakkal helyettesítsék az élő rendszerek. Sőt, még bizonyos javító mechanizmusok is léteznek, de végül is a nem javítható katalizátorok lebomlanak és újakkal pótlódhatnak.
- Az enzimek szintéziséhez azonban az aminosavak pontos és biológiailag értelmes sorrendbe történő összekapcsolása szükséges. Ehhez az információt az örökítő anyag (a DNS) nukleinbázis-sorrendje szolgáltatja. Tehát arra is van külön (genetikai) információ, hogy hogyan kell összeszerelni azokat a katalizátorokat, amelyek biztosítják a saját anyagok létrehozását. Ezt az információt egy, az anyagcserétől viszonylag elzárt konzervatív struktúra, egy hatalmas makromolekula hordozza. Ez az információ azonban kizárólag az anyagcsere reakciót katalizáló enzimek szintézisén és a szintézisek szabályozásan keresztül tudja kifejteni a hatását; önmagában ő sem élő, csak az anyagcserére az enzimeken át hatva tud hozzájárulni a homeosztázishoz. Ráadásul az élő szervezetek az általuk létrehozott utódokba is át tudják adni e DNS-nek egy vagy több másolatát, amivel biztosítják, hogy e "tervrajz" birtokában az utód(ok) is ugyanolyan anyagcsere-szerveződésű(ek) legyen(ek), mit ez elődjük (elődeik) volt(ak). Ezért a DNS nemcsak a szervezet homeosztázisának egyik jelentős biztosítéka, hanem az öröklődés információjának hordozója is.
- Persze a DNS javítgatásához, lemásolásához szintén egy seregnyi sajátos enzim kell, amelyek viszont a DNS-től függnek; a DNS megőrződése és az utódokba átadódása pedig ezektől az enzimektől. Ennélfogva az élő rendszerek önépítő és önszervező gépek (Humberto Maturana kifejezésével: autopoietikus gépek). Ha rendelkeznek az alap DNS-sel és az alap enzimkészlettel, akkor a meginduló anyagcserehálózatuk automatikusan biztosítja, hogy szerveződésük azonos legyen a rájuk ható környezeti hatások módosító effektusai ellenére, akár azonos, akár az utód testében vannak is. Ezt jelenti az autonómia megléte.
- Ám a DNS nukleinbázis-sorrendjének változatlanságát a másolások igen-igen nagy pontossága és az anyagcsere-rakcióktól való viszonylagos védettsége és a javító mechanizmusok ellenére mégsem lehet garantálni. A nagy ritkán fellépő megváltozásai a mutációk, amelyek az élővilág változatosságának végső forrásai (sok más mellett). Így a DNS nemcsak az önmegőrzés letéteményese, hanem egyben az evolúció végső lehetővé tevője is, mert a mutációval létrejött változatainak egy része átjut az utódokba is. Ezért az utódok - bár igen-igen hasonlók az elődeikhez, de - valamilyen kisebb vagy nagyobb mértékben mégiscsak eltérnek tőle (vagy tőlük). Ez a magyarázata a faj nagyfokú konzervativizmusának, de ugyanakkor mutabilitásának is. A faj tehát eléggé állandónak tűnik egy ember megfigyelése számára, de a földtörténeti időskálán nézve mégiscsak variábilis valami. Ez teszi lehetővé az élővilág evolúcióját.
Mindezek fényében úgy kell megfogalmazni az életkritériumokat, hogy az abszolútaknak egy szervezet állandóan meg tudjon felelni, de a potenciálisoknak csak az egyedek fölötti szerveződések keretein belül legyen értelme; viszont az egyedek fölötti szerveződéseknek eleget kell tenniük e potenciáluis életkritériumoknak, hogy ők is élők lehessenek (egyébként csak az őket alkotó szervezetek lennének élők, a belőlük felépülő magasabb rendű rendszerek automatikusan még nem).
Remélem, eme eszmefuttatásból látszik, hogy miért nem lehetséges egyetlen mondatban összfoglalni az élet lényegét. De ezen az úton elindulva talán köelebb lehet jutni a lényegéhez, ami ezek szerint nem a DNS-ben van, nem is az egyes enzimekben, hanem a teljes élő rendszerben.
Ennyit elsőre. A vita nyomán talán majd tisztábbak lesznek azok a fogalmak is, amelyeket itt a wikipediában meg kell fogalmaznunk. Üdv --kissjano 2006. január 6., 17:25 (CET)
[szerkesztés] vitatott
Az életet eddig meghatározni miért nem sikerült:
- (feltehetőleg a megvalósító rendszer komplexitása következtében); ez eddig adott "meghatározások" többnyire csak hasonlatok, legföljebb költői metaforák, vagy az élet valamelyik jellegzetességének túlhangsúlyozásai a többiek rovására.
[szerkesztés] szimbiota/szimbionta
Szerintem szimbiota. Magyarul igy helyes, legalabbis en igy tanultam. Ki hogy tudja, ismer-e valaki szakirodalmat, ahol megnezhetne?
: Garli 2006. május 4., 18:54 (CEST)
Rövid ó-val semmiképp sem helyes. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. május 4., 19:06 (CEST)
Az egyetemen mindkét verziót használták. Amúgy, a középiskolai biológia tankönyvben található a kanonizált változat. --Gnomon 2006. május 5., 09:01 (CEST)
Nem hittem volna, hogy az ekezettelensegbe kot bele valaki :) de vegulis jogos. Mit ertesz az alatt, hogy "a kanonizalt valtozat", es ha mar megtalalhato, akkor aruld el kerlek azt is, hogy _mi az?_
Garli 2006. május 19., 22:44 (CEST)
A két szóalak közül a második talán helyesebb, mert benne az "onta" (= a "létezők") lelhető fel, vagyis a szimbionta olyan létezők, akik együtt léteznek (ld még "ontológia"). Ezt a változatot támogatja a ma élő élőlényekkel foglalkozó biológiai tudományok "biontológia" (és nem biotológia) elnevezése is. --kissjano 2006. május 22., 15:27 (CEST)
[szerkesztés] "a kanonizalt valtozat"
Az a szabály, hogy ami középiskolai tananyag, azt magyaros helyesírással írjuk, ami e "feletti", az marad színtiszta latin. --Gnomon 2006. május 23., 13:28 (CEST)
Ezek szerint a szimbionta is latin eredetű, és a szimbióta csak a magyarosítás (szerintem amúgy rendkívül degenerált) szokása révén jött létre? Mert akkor marad a szimbionta, ha rajtam múlik. Ezt támasztja alá kissjano hozzászólása is.
Garli 2006. május 25., 01:09 (CEST)
Based on work by 