Schengeni egyezmény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
██ Az egyezmény tagjai
██ További aláírók (még nem teljes tagok)
██ Belépést fontolgató államok (Vatikán, Liechtenstein)
A schengeni egyezmény
- Aláírás dátuma: 1990. június 19.
- Hatálybalépés dátuma: 1995. március 26.
- Kibocsátó: Az Európai Gazdasági Közösség tagállamai
- Aláírók: NSZK, Franciaország, Benelux államok
A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság által - aláírt Megállapodás mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A Megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Schengeni Végrehajtási Egyezmény
A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket.
A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más tagállamok is csatlakoztak a schengeni övezethez, így jelenleg a schengeni határok 13 EU tagországot (minden régi tagállamot kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot), valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, amelyek döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben.
A Schengeni Megállapodást és a schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország a szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a későbbiekben születő schengeni acquis-t. A később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelező a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása.
[szerkesztés] A schengeni térség országaiból származó személyek ellenőrzésének megszüntetése
A személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át - legyenek akár az EU állampolgárai, akár más ország lakói. Néhány biztonsági ellenőrzés azonban megmaradt:
- járőrök igazoltatnak egy 20 km széles határmenti sávban, az EU-n kívülre nyitott repülőtereken, kikötőkben és pályaudvarokon;
- biztonsági ellenőrzések a repülőtereken a beszálláskor;
- kiskorú gyermekeknek a térség elhagyásához engedélyre van szükségük.
Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon.
[szerkesztés] A külső határok ellenőrzésének megerősítése
- az EU tagországok, valamint Svájc, Izland és Norvégia állampolgárai enyhébb ellenőrzésen esnek át, majd szabadon mozoghatnak a schengeni térségben;
- az EU-n kívüli, közös listán szereplő országok állampolgárainak három hónapnál rövidebb tartózkodást engedélyező vízumot kell kérnie attól az országtól, melyen keresztül belépnek a schengeni térségbe. Minden tagországnak jogában áll egy általa problémásnak vélt országot felvétetni a közös listára.
A vízum - mivel egységes - minden schengeni országban érvényes, de tulajdonosa 3 napon belül köteles „belépési nyilatkozatot” tenni azokban a tagországban, melyek területére lép, vagy a határon, vagy a tagország valamelyik rendőrségi hivatalában.
- a 3 hónapnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedély vagy vízum tulajdonosa 3 hónapig szabadon mozoghat a schengeni térség többi országában, de tartózkodási jogot nem szerez ezekben az államokban.
- a menedékjogért folyamodók kérelmét az az ország intézi, amelyen keresztül ezek a személyek az EU területére kívánnak lépni. Mivel a nemzeti jogok harmonizációja még nem fejeződött be, és azon ország biztonsági szintjének megítélése is változó, amelyből a menedék kérője (közvetlenül vagy átutazóként) érkezik, a kérvényeket tagországonként más és más módon bírálják el.
- törvénytelen bevándorlás esetén annak az országnak kell gondoskodnia a bevándorlóról (és adott esetben a határra szállítását biztosítania), amelyen keresztül a bevándorló a térségbe érkezett.
[szerkesztés] Az Amszterdami Szerződés
Az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés alapvetően átrendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. A maastrichti rendszer harmadik pillére kettévált, a kilenc témakörből a külső határok átlépésével, a bevándorlással, a menedékjoggal és a polgári jogi, valamint vámegyüttműködéssel és a csalással foglalkozó részek átkerültek az EU I. pillérébe, így a belső határátlépésre, a külső határok ellenőrzésére, a vízumkiadásra, a bevándorlás szabályozására és a menedékjogra vonatkozó döntéseket ezután az EU Tanácsán ülésező miniszterek hozzák meg. A kábítószer elleni harc mint önálló témakör nagyrészt feloldódott az új harmadik pillérben, amely két nagy területet azonosít, a rendőri és a bűnügyi-igazságügyi együttműködést.
[szerkesztés] Rendőrségi és bírói együttműködés
A különböző tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást a törvénysértések felderítésében és megelőzésében. Egymás rendelkezésére bocsátják információikat, és az EUROPOL keretében összehangolják a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat. Országuk határain túl a rendőrök meghatározott területen belül üldözhetnek (de nem tartóztathatnak le) személyeket gyilkosság, erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy csempészés miatt. Kötelesek erről tájékoztatni azt az országot, melynek területén tartózkodnak, és kötelesek segítséget kérni attól.
A schengeni információs rendszer (SIS) strasbourgi székhelyű hálózat, amely a tagországok rendőri és bírói szerveitől beszerzett információkkal rendelkezik körözött személyekről és ellopott tárgyakról (fegyverek, autók). A SIS megfelel a személyi adatvédelmi törvényeknek (az Európa Tanács Egyezménye, 1981. január) és csak a határon történő rendőri vagy határőri ellenőrzéskor, vízum vagy tartózkodási engedély kiadásakor lehet igénybe venni.
[szerkesztés] Magyarország a schengeni együttműködés kapujában
Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon a Bel- és Igazságügyi Együttműködés fejezeten belül tárgyalt a schengeni együttműködésről és a vonatkozó joganyag átvételéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország nem nyerte el azonnal a teljes „schengeni tagságot”, nem került sor az ellenőrzés megszüntetésére az EU tagállamai és Magyarország közötti belső határszakaszokon. Ehhez egyrészt a felkészültséget vizsgáló átfogó szakértői ellenőrzés eredményei alapján hozott tanácsi döntés szükséges, másrészt kapcsolódnunk kell az egységes határellenőrzési rendszer számítógépes információs bázisát biztosító II. Schengeni Információs Rendszerhez, amelynek uniós részről történő kifejlesztése 2006-ra várható. Magyarország határait előreláthatólag 2007 közepén lehet megnyitni a szintén Schengen - tag országok felé.
Based on work by