Hónap

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.

[szerkesztés] Csillagászati háttér

A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.

Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztettek meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).

Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.

A Hold pályája inkább ellipszis, mint kör alakú. Azonban ennek a keringési pályának sem az orientációja, sem az alakja nem állandó. Az ellipszis a Földhöz legközelebbi (perigeum) és legtávolabbi pontja (apogeum) egy teljes kört tesz meg mintegy kilenc év alatt. A Holdnak hosszabb időre van szüksége ahhoz hogy pályájának ugyanazon ívére visszatérjen, mivel előrehaladt közben. Ezt a hosszabb időszakot anomalisztikus hónapnak nevezik, átlagos hossza kb. 27 1/2 nap. Ez alatt az idő alatt a Hold látszólagos átmérője is változik, így az anomalisztikus hónapnak van némi szerepe a holdfogyatkozások előrejelzésében, amelyek időtartama és kiterjedése éppen a Hold látszólagos átmérőjétől függ.

A Hold pályája olyan síkban fekszik ami az ekliptika síkjához képest egyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala a csomóvonal, két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz megintcsak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.

A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak extra időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, az úttal, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.

Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról [1]. Ezek hossza nem állandó, ezért megadom a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelölöm.

megnevezés	napok száma
sziderikus hónap:	27,321661547 + 0,000000001857*y
tropikus hónap:	27,321582241 + 0,000000001506*y
anomalisztikus hónap:	27,554549878 – 0,000000010390*y
drakonikus hónap:	27,212220817 + 0,000000003833*y
szinodikus hónap:	29,530588853 + 0,000000002162*y

[1] Forrás: ELP2000-85; lásd: M.Chapront-Touzé, J. Chapront (1991): "Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000". Willmann-Bell, Richmond VA; ISBN 0-943396-33-6

[szerkesztés] A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai

A Gergely-naptár az őt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:

megnevezés	napok száma	megjegyzés
január	31
február	28/29	szökőévekben 29 napos
március	31
április	30
május	31
június	30
július	31
augusztus	31
szeptember	30
október	31
november	30
december	31

A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbeszorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.

[szerkesztés] A zsidó naptár hónapjai

A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:

héber név	magyar név	angol név	napok száma	megjegyzés
ניסן	niszán	Nisan	30
אייר	ijár	Iyar	29
סיון	sziván	Sivan	30
תמוז	tamuz	Tammuz	29
אב	áv	Ab	30
אלול	elul	Elul	29
תשרי	tisri	Tishrei	30
חשון	hesván	Cheshvan	29/30	tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is
כסלו	kiszlév	Kislev	29/30
טבת	tévét	Tevet	29
שבט	svát	Shevat	30
אדר ראשון	ádár rison	Adar I	30	csak szökőévben
אדר	ádár	Adar	29	ádár neve rendes évben
אדר שני	ádár séni	Adar II	29	ádár neve szökőévben