Pennsylvania
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Az állam beceneve: The Keystone State | |||||
 |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa |
Harrisburg |
||||
| Legnagyobb város | |||||
| Kormányzó |
Ed Rendell |
||||
| Hivatalos nyelv |
nincs |
||||
| Himnusz |
Hail, Pennsylvania! |
||||
| Terület - összesen |
Terület szerint 33. 119 283 km² |
||||
| Népesség - 2000. évi adatok |
Népesség szerint 6. 12 281 054 fő |
||||
| Népsűrűség - 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 10. 105.80 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba - sorrendben |
12. |
||||
| Időzóna | Keleti: UTC-5/-4 | ||||
| Szélesség | 39°43'É - 42°É | ||||
| Hosszúság | 74°43'NY - 80°31'NY | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
255 km 455 km |
||||
| Postai rövidítés | PA | ||||
| ISO 3166-2 | US-PA | ||||
| . | |||||
Pennsylvania (Commonwealth of Pennsylvania) egyike annak a négy államnak az Egyesült Államokban, , amelyek elnevezésükben használják a Commonwealth (közösség/nemzetközösség) kifejezést. A másik három Kentucky, Massachusetts és Virginia.
Bár svédek és hollandok voltak első európai betelepülői, elnevezése a kvéker William Penntől ered, aki a „Penn erdeje” jelentésű, latin Pennsylvania nevet adta a területnek, apja emlékére. Ma két fontos városa van: Philadelphia, a virágzó nagyváros, az Independence Hallban található Liberty Bell (szabadságharang) hazája és Pittsburgh, a forgalmas folyami kikötőváros.
Egyike az Egyesült Államok alapító államainak; Philadelphiát gyakran nevezik az amerikai nemzet bölcsőjének. Az Alapító Atyák itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Alkotmányt. A Pocono hegység és a Delaware Water Gap népszerű kirándulóhelyek.
Az úgynevezett „Holland Pensylvania”, déli-központi régió is kedvelt a turisták körében. Lakosai nagyrészt német eredetűek, többek között amishok és mennoniták, főleg Lancaster, York, és Harrisburg környékén, kisebb részben az Allentown-Bethlehem-Easton területen és a Susquehanna-folyó völgyében. A szigorúbb előírást követő amishok egy része elhagyta a területet, de a mennoniták közül sokan itt maradtak, különösen Lancaster megyében. Néhányan továbbra is elutasítják a modern élet nyújtotta kényelmet, lóvonta közlekedési és mezőgazdasági eszközöket használnak, míg mások látszólag megkülönböztethetetlenek az egyéb vallási irányzatokat követő emberektől.
(Az angolban használt „Dutch” szó hollandot jelent, de ez esetben a holland helytelen elnevezés, mert ezek az emberek valójában német eredetűek. A németek saját nyelvükön „Deutsch” néven említik magukat, ennek a félreértett változata adta a térség nevét.)
A Pearl Harbornál megsérült USS Pennsylvania hadihajó erről az államról kapta a nevét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Az állam megalakulása előtt a területen delavár, irokéz, soson és egyéb őshonos indián törzsek laktak. 1643-ban dél-keleti részén, Philadelphia környékén svédek telepedtek le, de a terület feletti irányítást előbb a hollandok, majd az angolok (későbbiek során Nagy-Britannia) vették át.
1861. március 4-én II. Károly angol király egy, a mai Pennsylvaniát is magába foglaló területet adományozott William Pennnek. Penn (keresztény) vallásszabadságot hirdető kvéker kolóniát alapított és latinul „Penn erdejé”nek nevezte el. A földek Philadelphiátó északra és nyugatra eső részét, Montgomery, Chester és Delaware megyéket walesi kvékerek foglalták el: a területen mai napig maradtak fenn walesi elnevezésű városok.
Pennsylvania nyugati része az 1812-es brit-francia-indián háborúban a vitatott területek közé tartozott. A franciák számos erődítményt építettek, köztük a kulcsfontosságú Duquesne-erődöt, a mai Pittsburgh területén.
A kolónia elismertsége, a vallásszabadságnak köszönhetően egyre nőtt és nagy számban vonzotta a német, skót és ír betelepülőket, akik hozzájárultak Pennsylvania mai képének kialakításához. Később benépesítették a környező nyugati államokat is.
1704-ban három déli megye, New Castle, Kent, és Sussex önállósította magát és 1710-ben megalakították Delaware államot.
Pennsylvania és Delaware azon tizenhárom állam közé tartoznak, amelyek 1776-ban fellázadtak a brit uralom ellen. 1787. december 12.-én Pennsylvania ratifikálta az Amerikai Alkotmányt (másodikként, 5 nappal Daleware után) és ezzel az Amerikai Egyesült Államok alapító tagjává vált.
Pennsylvaniában található Gettysburg, melynek közelében a gettysburgi csata zajlott. Ezt sok történész tekinti az amerikai polgárháború nagy fordulópontjának. A harcok halottjai a Gettysburgi Nemzeti Temetőben nyugszanak.
A 19. század második felében nyugat Pennsylvaniában született meg az amerikai kőolaj- (petróleum)ipar és hosszú évekig innen elégítették ki az Egyesült Államok petróleumigényének legnagyobb részét.
A 20. században az állam acélipara fejlődésnek indult és egyes városai hatalmas acélgyárak központjaivá váltak. A hajóépítés és egyéb iparágak is virágoztak Pennsylvania keleti felén és több régióban a szénbányászat is kulcsfontosságú volt. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nagyszámú európai bevándorló keresett itt munkát; a szervezett munkások és a nagy iparvállalatok között drámai, időnként véres összecsapásokra került sor.
Az amerikai acélipar és egyéb nehézipari ágazatok 20. századi hanyatlása nagy csapást jelentett az állam számára.
[szerkesztés] Földrajza
Pennsylvania beceneve a Keystone alappillért, zárókövet jelent, ami igen találó, mivel az állam földrajzilag hidat képez mind az észak-keleti és déli államok, mind a Keleti-part és a Középnyugat között. Északról, észak-keletről New York, keleten, a Delaware folyó túloldalán New Jersey, délen Delaware, Maryland és Nyugat-Virginia, nyugaton az Ohio folyó és az Erie-tó határolja. Fontosabb folyói a Delaware, a Susquehanna, Monongahela, Allegheny, és az Ohio. Az állam fővárosa Harrisburg
Pennsylvania kiterjedése észak-déli irányban 290, kelet-nyugati irányban 500 kilométer. Teljes területe 119 283 km². amiből 2 990 km² víz. Az Amerikai Egyesült Államok 33. legnagyobb állama, legalacsonyabb pontja a Delaware folyó mellett tengerszinten található.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Demográfiai adatok
A 2003-as népszámlálási adatok alapján Pennsylvania lakosainak száma 12 365 455. Nagy az etnikai szórás, sok ázsiai, arab, koreai, spanyolajkú és afro-amerikai hívja hazájának.
Etnikai megoszlása:
- 84.1% fehér
- 10.0% afro-amerikai
- 3.2% spanyolajkú
- 1.8% ázsiai
- 0.1% indián
- 1.2% vegyes
A lakosság származása szerinti 5 legnagyobb csoport eredete: Németország (25,4%) Írország (16,1%), Olaszország (11.5%), Afrika - afro-amerikaiak (10%) és Anglia (7.9%).
[szerkesztés] Vallás
A kvékerek, akik Penn kolóniáját alapították vallási türelmet hirdettek, aminek következtében sok más vallású csoport is letelepedett a területen. Jöttek evangélikusok Új-Svéderszágból (Delaware környéke), Európában üldözött amishok és mennoniták, skót és ír presbiteriánusok és egyéb csoportok. Ez, 17.-18. századi mértékkel meglehetősen vegyes népességet jelentett, ami bizonyítja Penn jóindulatú kormányzását.
Később, az iparosodás megindulásakor római katolikus európai bevándorlók színesítették tovább a képet. Philadelphiában található Szent Neumann János síremléke, aki maga is cseh emigráns volt és a bevándorlók helyzetének könnyítésén illetve az amerikai egyházi iskolarendszer kialakításán dolgozott.
Pennsylvania lakosságának vallási megoszlása:
- Protestáns – 53%
- Római katolikus – 33%
- Egyéb keresztény – 1%
- Más vallások – 2%
- Nem vallásos – 6%
A három legnagyobb protestáns csoport a baptisták (az állam lakosságának 10%-a), a metodisták (9%) és az evangélikusok (9%)
[szerkesztés] Az állam jelképei
- Állatfaja: fehérfarkú szarvas
- Itala: tej
- Madara: galléros fajd (Bonasa umbellus)
- Fővárosa: Harrisburg
- Kutyafaja: dán dog
- Hala: pisztráng
- Virága: Hegyi babér
- Fossziliája: a Phacops rana trilobita
- Rovarfaja: szentjánosbogár
- Dala: Pennsylvania
- Fája: bürök
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei |  |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
Based on work by